A bevezetéssel kapcsolatban 2002.04.10-én az MKB székházában dr. Balogh Imre ügyvezető igazgató ismertette a BÉT és a média képviselői számára az MKB 2001. évi eredményeit valamint MKB I. kötvény tőzsdei bevezetéséhez kapcsolódóan az MKB forrásbevonási stratégiáját, majd Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgatója méltatta a bevezetésnek a BÉT céljaihoz illeszkedő jelentőségét.

A bevezetéssel az MKB elsődleges célja, hogy megteremtse a kötvénysorozat transzparens, likvid másodpiacát. A tőzsdei bevezetés által a befektetők gyors, könnyen elérhető és megbízható információkat nyerhetnek a másodpiaci forgalom alakulásáról és az aktuális vételi-eladási árfolyamokról. Ez kedvező hatással van a Kötvények iránti érdeklődésre és a befektetői bizalomra. Szintén lényeges szempont, hogy egyes intézményi befektetők jogszabályokban meghatározott követelmények, illetve belső szabályzataik alapján magasabb limittel rendelkeznek a nyilvános piacra bevezetett értékpapírokra. Ennek megfelelően a tőzsdei bevezetés pozitívan befolyásolja befektetési döntéseiket.

A Budapesti Értéktőzsde nagy örömmel üdvözli az MKB Rt. új kötvénykibocsátását. A BÉT őszintén reméli, hogy ez a kibocsátás is hozzájárul a hazai kötvénypiac fejlődéséhez, hiszen a kötvénypiacok a világ legfejlettebb tőkepiacain is mindenütt fontos szerepet töltenek be; egyrészt forrásbevonási lehetőséget kínálnak a kibocsátók számára, másrészt a részvényeknél kisebb kockázatú befektetési lehetőséget a megtakarítók számára.

Mindig üde színfolt egy új kibocsátó és egy új papír megjelenése a tőzsdén, ebben az évben az MKB kezdte meg a sort, önként, hiszen ettől az évtől kezdve a törvény nem kötelez senkit a bevezetés kezdeményezésére.

A 10.000 forintos alapcímletű, névre szóló kötvények korszerű dematerializált értékpapírként kerültek értékesítésre. Univerzális bankként a nyilvános kibocsátáshoz kapcsolódó forgalmazói feladatokat is az MKB látta el.

Tekintettel az egészséges eszközoldali expanzióra, a hitelezési tevékenység bővülésére az MKB elsődleges célja a hatékony középlejáratú, forint alapú finanszírozás elérése volt. Ezenfelül a kibocsátás lehetőséget biztosít a banki források diverzifikálására, valamint a finanszírozói kör tőkepiaci befektetőkkel történő szélesítésére is. Az MKB stratégiai célja és érdeke az intézményi körben akkumulálódó megtakarításokra versenyképes, értékpapírosított ajánlatot kínálni.

Az MKB I. Kötvény alternatív befektetési lehetőséget kínál mind az intézményi, mind a magánbefektetőknek. Az értékpapír a Bank hitelkockázatát testesíti meg, mely a hazai piacon az állammal, tehát a legjobb minősítéssel rendelkező adóssal azonos elbírálás alá esik. Kamatozása a pénzpiaci kamatokhoz igazodik, a 15 bázispontos felár a befektetőknek kimagasló, könnyen átlátható hozamot biztosít.

A befektetés az intézményieknek kedvező kockázat mellett kínál lehetőséget portfoliójuk diverzifikálására. Magánszemélyeknek a kamatok általános csökkenése időszakában szintén rendkívül előnyös a Kötvény vásárlása, mivel a pénzpiaci kamatlábakat követő változó kamatozás magas hozamú, értékét megőrző befektetést jelent.

A Kötvények másodpiaci forgalmát az MKB folyamatos, kétoldalú árjegyzéssel támogatja.

A világgazdasági recesszió hatására lassuló gazdasági növekedéssel jellemezhető második félév ellenére az MKB sikeresen valósította meg üzletpolitikai célkitűzéseit 2001-ben. A Bank folytatta 2000-ben megfogalmazott középtávú lakossági és kkv stratégiájának megvalósítását és alapüzletágaiban erős növekedést mutatva fel a bankpiaci fúziók ellenére megtartotta, illetve növelte piaci részesedéseit.

Az MKB tavaly megerősítette a projektfinanszírozásban kivívott vezető szerepét, és növekedési dinamikája alapot adhat a vállalati hitelezésben a fúziók előtt birtokolt piacvezető pozíciója visszaszerzéséhez is. A Bank számottevően bővítette kis- és középvállalati, valamint lakossági ügyfélkörét, ezáltal folytatta térnyerését ezen szegmensek banki kiszolgálásában. Az Eurolízingben történt részesedés szerzés illeszkedett az MKB gyors piaci térnyerést célzó stratégiájába. Megerősített kockázatkezelésének és prudens kihelyezési politikájának köszönhetően az MKB nagymértékben javította a portfolió minőségét 2001 során.

Az MKB likviditási helyzetét a stabilitás és kiegyensúlyozottság jellemezte a 2001. év folyamán. A bank gazdálkodása - a jövedelmezőségi szempontok egyidejű érvényesítése mellett - mindvégig a likviditásra ható kockázatok mérésén és komplex értékelésén alapuló limitrendszer keretein belül maradt.

A mérlegfőösszeg 116 Mrd forintot kitevő növekedését szinte teljes egészében az elsődlegesnek tekintett ügyfélforrások bővülése biztosította. A lakossági, vállalati és intézményi források átlag feletti növekedése - mind forint, mind pedig deviza oldalon - a forrásszerkezet kedvező irányú alakulását eredményezte.

Ezen stabil forráselemek év végére az üzleti struktúra 5%-kal nagyobb hányadát, immár 62%-át finanszírozták (forint: 35% deviza 26,5%). Ügyfélszerkezeti megoszlását tekintve év végére a vállalati, intézményi források 27% (forint - 23%, deviza -12%), míg a retail források közel 27 %-át (forint - 11,5%, deviza - 15%) tették ki a mérlegfőösszegnek. Az év végi hitelfedezettségi mutató csaknem 100 %-os, ezen belül az ügyfélforrások finanszírozták a vállalati, intézményi és lakossági forint kihelyezések mintegy 96%-át, míg deviza-oldalon ugyanez az arány 103%.
Forrás: MKG E-mail futár





A likviditási szempontból piacképesnek tekintett eszközök állománya év végén meghaladta a mérlegfőösszeg 27 %-át. Volumenük követte az üzleti struktúra bővülését, ugyanakkor a portfolió belső összetétele a jövedelmezőbb, egyben likvidebb elemek irányába módosult.

Az MKB által kibocsátott Európa kötvények állománya több mint 40%-kal nőtt az év során, s decemberre megközelítette a 21 milliárd Ft-ot, amely közel 14 %-os piaci részesedést jelent a Bank számára ezen forrástípusnál. További kedvező fejlemény, hogy ezen belül - a 2001. szeptemberében indított „E” sorozat sikere révén - a két évnél hosszabb lejáratú források állománya megduplázódott, s közel 5 milliárd Ft-ot tett ki.

Magyar Külk