A negyedéven belül márciusban a behozatal növekedési üteme meg­ha­ladta a kivitelét. A külkereskedelmi mérleg első negyedévben keletkezett hiánya nem változott számottevően a megelőző év azonos időszakához képest. (Az I. függelékben a 2003. januári–decemberi termékforgalom, a II. függelékben az ugyan­ezen időszakra vonatkozó termékforgalom ár- és volumenindexeinek végleges, az adat­fel­töl­tő­désekkel és a vállalatoktól vissza­ér­kezett adatjavításokkal módosított adatait tesszük közzé.)

2004 első negyedévében a becsült adatokkal kiegészített kivitel 2640 milliárd forintot, a behozatal 2840 milliárd forintot tett ki. Az import márciusi dinamikája jelentősen meghaladta a megelőző két hó­napét. A magas március havi behozatal főként a nagyvállalati kör európai uniós csatlakozásunkat mege-lőző taktikai célú készletfeltöltésével, a negyedéves elszámolásokhoz kapcsolódó árumozgásokkal, és ki-sebb részben a fogyasztási célú behozatal növekedésével magyarázható.

2004 első negyedévében a forint 5%-kal gyengült a megelőző év azonos időszakához képest. A for­ga-lomban meghatározó súllyal rendelkező euróhoz viszonyítva 7%-os leértékelődés, a dollárhoz képest vi­szont 8%-os erősödés volt tapasztalható. A forint márciusban az időszak átlagától elmaradó mértékben, 2%-kal gyengült.

Valamennyi árufőcsoport kivitele jelentősen bővült. A beérkezett és feldolgozott adatok alapján szá-mított exportnövekedést a gépek és szállítóeszközök dinamikus, 25%-os forgalombővülése alapozta meg. A gépexport növekedésének üteme jelentősen meghaladta a többi árufőcsoportét, amelynek követ-kez­tében részaránya mintegy 3 százalékponttal 63%-ra emelkedett. Az árufőcsoport valamennyi termék-körében jelentős volt a növekedés, amely 11% és 48% között szóródott. Az exportnövekményben fontos szerepe volt a kétharmadával megnövekedett mobiltelefon-exportnak, a belső égésű motorok és motor­alkatrészek 20%-os bővülésének, valamint annak, hogy negyedével megnövekedett az elektromos al­katrészek és ezzel együtt a híradás-technikai készülékek alkatrészei, részegységei forgalma. A fel­dol­gozott termékek kivitele 11%-kal nőtt. Dinamikusan bővült a gyógyszerexport, illetve a szakmai és tudományos műszerek kivitele (41, illetve 34%-kal), a ruházati cikkek forgalma ugyanakkor 3%-kal mérséklődött. A kivitel 5%-át jelentő élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoport termékeiből 12%-kal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. A növekedésben meghatározó szerepet játszott a hús és húskészítmények forgalmának alakulása, jelentősen bővült ugyanis a baromfi-, a sertés- és a marhahús­export.

A behozatal több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalma 21%-os növekedést mutat. A már az exportban is kiemelt elektromos alkatrészek importja 27%-kal bővült, és mintegy 280 milliárd forintot tett ki. Integrált áramköröket 50 milliárd forinttal nagyobb értékben, összességében 140 milliárd forintért szereztünk be. A belső égésű motorok exportját megalapozni képes gépjárműmotor-alkatrészek behozatala is dinamikusan, több mint ötödével bővült, s az import értéke megközelítette a 120 milliárd forintot. A feldolgozott termékek behozatala közel ötödével nőtt, úgy, hogy márciusban – a megelőző év azonos hónapjához viszonyítva – a növekedési ütem jelentős gyorsulása volt tapasztalható. A feldolgozott termékek importjának növekedésében a termelésben továbbfeldolgozásra kerülő termékek (színesfémek, fémtermékek) behozatali többlete mellett a fogyasztási célú import is szerepet játszott. Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók behozatalának értéke nem változott; a forgalom idén is 190 milliárd forint körül alakult. A kőolaj és kőolajtermékekből 13%-kal kisebb értékű importot bonyolítottunk le; a be­­hozott mennyiség és az árszint egyaránt csökkent. A földgázimport értéke nem változott, miután az ár-színvonal növekedését a behozott mennyiség azonos mértékű csökkenése kiegyenlítette. Az élelmisze­rek, italok, dohánytermékek behozatala az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 23%-kal bővült. A zöldség- és gyümölcsimport határozott növekedésén kívül a gabona és gabonakészítmények forgalma is jelentősen bővült, elsősorban a többszörösére növekvő kukoricavetőmag-importnak betudhatóan.

A forgalom valamennyi országcsoport esetében jelentősen nőtt. A fejlettországokkal folytatott keres-ke­delemben keletkezett aktívum tovább bővült, a közép- és kelet-európai, valamint a fejlődő országok vi­szonylatában ugyanakkor a deficit növekedése volt tapasztalható.

A külkereskedelmi mérleg hiánya az előző év első negyedévivel csaknem megyező, de az idei jelentős forgalomnövekedés miatt az exporthoz viszonyított aránya jelentősen (becsléssel kiegészített adatok szerint 2,5 százalékponttal) javult. A mér­leghiány alakulását befolyásoló tényezők közül az exportcélú termeléshez kapcsolódó aktívum növekvő mértéke figyelemreméltó.