Az ipar kivitele – olvasható a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében - a januárban 18,7 százalékkal nőtt, miközben belföldi értékesítése 3,6 százalékkal csökkent. Több mint 25 százalékkal emelkedett a villamos gépek és műszerek gyártása, főleg a híradástechnikai cikkek exportja révén. Csaknem 4 százalékkal csökkent az energiatermelés - a melegebb időjárás hatására -, s a textilipar, az élelmiszeripar - ezen belül a dohányipar - valamint különösen a bőr- és cipőipar teljesítménye. Az építőipari termelés nagy bővülésében szerepe volt a kedvező januári időjárásnak is.

Januárban a népesség nagyobb hányada jelent meg a munkaerőpiacon, mint egy éve, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is nőtt. A munkanélküliségi ráta a november-januári átlaghoz képest 0,2 százalékponttal emelkedett. A 15-24 éves fiatalok aránya az összes munkanélküli mintegy ötöde, a korcsoport munkanélküliségi rátája 13,4%. A versenyszférában valamivel többen, a költségvetési szektorban kevesebben dolgoztak, mint egy éve. A bruttó keresetek 8,1 százalékkal, a nettó bérek 7 százalékkal, a reálkeresetek 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly januárban. Ezen belül a költségvetési szektorban 6,6 százalékkal, a versenyszektorban 10,5 százalékkal nőttek a bérek.

A külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya januárban - 2003. utolsó negyedévéhez hasonlóan - kisebb volt, mint egy évvel korábban. Különösen örvendetes a kivitel magas szintje. Idén - főleg a beruházási fellendüléshez kapcsolódóan - a külkereskedelmi hiány még emelkedni fog, ezt azonban ellentételezheti az idegenforgalmi aktívum bővülése.

A következő hónapokban az áremelkedés még 7% fölött lesz, az év végére azonban ismét 6% körül várható. A gyorsulást főleg a forgalmi adók és a szabályozott (például energia-) árak éveleji emelése okozta. Az infláció csökkenése a magas bázis mellett a jövedelem-növekedés lassulásának és az EU-csatlakozással tovább erősödő versenynek lesz köszönhető. Ez utóbbi különösen az élelmiszerek körében lesz jellemző.

A jegybank, ha egyelőre inkább szimbolikusan is, de csökkentette az alapkamatot. További kamatmérséklés várható, miközben a forint viszonylag erős marad.


A honi nagycégek megkérdezésén alapuló Ecostat-előrejelzés ugyancsak javulást mutat: a márciusi "TOP-100 konjunktúra index" 52 százalék. A 2003. évi konjunktúra indexek alakulására a múlt évi három pénzügyi spekulációs rohamhoz kapcsolódó bizalomvesztés nyomta rá bélyegét. A rövidtávú üzleti várakozásokat összegző mutatók tendenciája az elmúlt félévben emelkedő, együtt mozog a reálgazdaság teljesítményének pozitív változásával.

A nagyvállalati kör utóbbi hónapokban tapasztalt bizalomerősödése összefügg a világgazdaság tartósnak ígérkező fokozatos fellendülésével. A külföldi piacok változásától erősen függő magyar gazdaságban 2003 második félévében a bruttó nemzeti termék gyorsuló ütemben nőtt, az ipari termelés éves szinten több mint kétszerese lett a GDP növekedésének. A második félévben a növekedésben komoly szerepet játszott az export és az üzleti beruházások bővülése.

Az idén a nemzetközi konjunktúra és a javuló rendelésállomány tükrében a hazai gazdaság kilátásai kedvezőbbek a korábbinál, idén a fejlődés motorja az üzleti szféra fejlesztései és a kivitel bővülése lesz. A kormányzati programok, kiadás racionalizálási tervek végrehajtása mellett van esély az államháztartási hiány mérséklésére és a külkereskedelmi deficit kézben tartására.

A multinacionális vállalatok gazdasági várakozásai 2004 első negyedévében erősödő optimizmust tükröznek, a cégek különösen a nemzetgazdaság lehetőségeire tekintetnek a korábbinál nagyobb derűlátással. A januári és februári makrogazdasági adatok a hazai gazdaság teljesítményének fokozatos javulását mutatják, a pesti tőzsdeindex március első felében történelmi csúcspontjára jutott, a forint euróval szembeni árfolyama tíz havi rekordszintre erősödött.

Az ECOSTAT korábbi éves szintű növekedés előrejelzését felfelé korrigálta, 2004-ben Magyarországon a GDP bővülési üteme átlagosan elérheti a 3,5 százalékot.A magyar gazdasági folyamatokban háromnegyed éve kimutatható trendváltás nyomán javul a külső egyensúly, a gazdaság dinamizálódik. A külpiaci kereslet bővülése és a január-február havi forint árfolyam gyengülése valamennyi termékcsoport külkereskedelmére élénkítően hatott, az export növekedési üteme meghaladta az import növekedését. Kedvezően értékelhető, hogy 2004-ben lefékeződik a bérkiáramlás üteme és a lakossági fogyasztás. 2004-ben a költségvetési kiadások elkerülhetetlen és következetes csökkentésétől az egyensúly javítása, Magyarország kedvezőbb megítélése, a tőkebefektetők növekvő érdeklődése várható. A nagyvállalatok rövidtávú fejlesztési elkötelezettségét összegző mutatók tendenciája korábban szerény mértékben emelkedett, az utolsó félévben – erőteljes ingadozás mellett – stagnált. A TOP-100 nagyfokú bizonytalansága ellentmond a tavalyi tényadatoknak, amelyek egyértelműen az üzleti szféra fejlesztéseinek élénkülését jelezték. A kedvező tendenciák – és szerkezeti változás – folytatódása 2004-ben reális várakozás. Az Ecostat előrejelzése szerint a beruházások növekedésének üteme az ideinek kétszerese, azaz 6-7 százalék lehet.

Január-februárban az egy évre visszatekintő infláció a várakozásoknak megfelelően jelentősen emelkedett. A pénzromlást az adókulcsok emelése, az energia és élelmiszer árak növekedése idézte elő. A következő hónapokban az infláció fokozatos emelkedése, a második félévben mérséklődése várható. Az Ecostat prognózisa szerint 2004-ben az éves fogyasztói árindex 6,5 százalék lehet.