A foglalkoztatók a bejelentéssel 3,2 milliárd forint adóhiány és szankció (késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság) megfizetése alól mentesülnek, ha az adóhatóság az utóellenőrzés során mindent rendben talál. Az utóellenőrzések már folynak, az APEH az eddigi bejelentések egyharmadát már megvizsgálta és helybenhagyta. Az adóhivatal egy hete elkezdte azon területek ellenőrzését is, amelyekre az elmúlt években nagy számban volt jellemző a színlelt szerződés - közölte az elnökhelyettes.

A bejelentések száma nem emelkedett jelentősen május végéhez képest, addig 143 foglalkoztató tett bejelentést 3.291 színlelt szerződésről. Juhász István szerint júliusban várható több bejelentés, ugyanis a hónap végéig kaptak időt azok, akiknél az adóhatóság szabálytalanságot állapított meg, hogy bejelentsék: június végéig átalakították vagy megszüntették a színlelt foglalkoztatást.  

A színlelt jogviszonyt a sajtón és előadóművészi körön kívül nagy számban alkalmazták az iparban és a kereskedelemben, de találkozni lehetett vele többek között a vendéglátás, oktatás, mezőgazdaság vagy az egészségügy területén is.

A művészettel, kultúrával foglalkozók és a tömegkommunikáció területén dolgozók számára némileg megkönnyítette az átállást az év eleje óta választható ekho (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás).

Az ekhót évi 25 millió forintos bevételig lehet alkalmazni, feltéve, hogy a havi minimálbér 12-szerese után az általános szabályok szerinti közterhet megfizetik az érintettek. A kifizetőnek az ekho alap után 20, az alkalmazottnak pedig 15 százalékos adót kell fizetnie, amivel minden adó- és járulékterhet teljesítenek. Ekho címen az első félévben 800 millió forint bevétel érkezett az adóhatóság számlájára.

Gond az egészségügyben  

Az egészségügyben ezzel szemben jelentős gondot okoz a tiltott jogviszonyok felszámolása, ami a szakma képviselői szerint a betegellátást is veszélyezteti. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága ugyan a héten azt javasolta, hogy az ágazat speciális helyzete miatt a munkaügyi és egészségügyi tárca vizsgálja meg, hogyan lehetne megváltoztatni a Munka törvénykönyvét úgy, hogy abba az orvosi ügyelet fogalma bekerüljön az adó- és járulékvonzatokkal együtt, de ebből legfeljebb jövőre lesz törvényjavaslat.

A kórházak és a szakorvosi rendelők elsősorban az ügyeletek ellátására valamint a hiányszakmákban (altatóorvos, radiológus stb.) alkalmazták ezt az alacsony jövedelmek kompenzálására. Bár az orvosok esetében külön törvény rendelkezik a szabadfoglalkozású orvoslásról, közreműködői tevékenységről, a munka elvégzésére esetükben is megbízási vagy vállalkozási jogviszony létesíthető.  Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy az adóhatóság ilyen esetekben is megvizsgálja a szerződések valódi tartalmát. Ha a közreműködő szerződése valódi tartalma szerint vállalkozási szerződés, nincs probléma, ellenkező esetben az APEH színleltnek minősíti a kontraktust. Juhász István arra is felhívta a figyelmet: a jogszabály szerint szabad orvoslás esetén az orvos nem lehet egészségügyi szolgáltató, vagyis nem lehet magánpraxisa.

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének azon panaszára, hogy a megyei adóhivatalok nem egységesen ítélik meg, mi számít színlelt szerződésnek, így reagált: "Ilyen esetről nincs tudomásunk, ha valaki ilyet tapasztal, ne általánosságban minősítsen, hanem mutassa meg az APEH erre vonatkozó írásos értelmezését, határozatát"!.