A reformot úgy kell megvalósítani, hogy az átlátható, világos kapcsolatokat tükrözzön, a társadalombiztosításban a befizetések és a szolgáltatások között transzparens legyen a kapcsolat. Draskovics szerint már rövid távon foglalkozni kell a nyugdíjkorhatár felemelésének kérdésével, és úgy kell a reformot elindítani, hogy az világos ösztönzést adjon a legális foglalkoztatás terjedésére. Draskovics Tibor nyomatékosította, hogy a rokkantnyugdíjaztatás kérdéskörét teljesen külön kellene kezelni az öregségi nyugdíjaktól. Véleménye szerint a rokkantnyugdíjazás finanszírozását mind a hagyományos öregségi nyugdíjakat finanszírozó nyugdíjalapból, mind az egészségbiztosítási rendszerből ki kellene venni. A kiutalást egy erre specializálódott központi szervezetnek kellene kezelni a jövőben.
A kormánybiztos megítélése szerint a járulékfizetési hajlandóságot nagyban erősítené, ha törvényesen biztosítanák azt, hogy büntetni lehessen a járulékot nem fizetőket. A kormány azt tervezi, hogy ez év december tájékára dönteni fog arról, milyen irányban induljon el a magyarországi nyugdíjreform, a jövő év második felében pedig döntés lesz arról, hogy milyen lesz a tényleges új nyugdíjrendszer az országban. "Addig ... meg kell vitatni a különböző társadalmi csoportokkal, érdekvédelmi szervezetekkel, hogy mit gondolnak a nyugdíjrendszer megújításáról" - mondta Draskovics Tibor.
Kritika
Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint az 1997-1998-ban elindított nyugdíjreform egyértelműen megbukott, az a világ egyik leggyengébb, de egyúttal legdrágább rendszere. Az 1998-2005 között a nyugdíjreform kapcsán elindított magán-nyugdíjpénztárak átlagos éves nettó reálhozama 2,9 százalékot ért el, ami igen gyenge teljesítmény. Ez növeli az állam fiskális kockázatát, azzal járhat, hogy a magán-nyugdíjpénztárak tagjainak nyugdíjba vonulása után az államnak kell majd kiegészítenie úgy a leendő nyugdíjakat, hogy az normális megélhetést biztosítson a tagok számára.
Hamecz szerint a nyugdíjreform nem a mai nyugdíjasokról, hanem a jelenlegi aktív foglalkoztatottakról szól. A rendszer pénzügyi problémáit már most kezelni kell. Rövid távon megoldást jelenthet az, hogy megváltoztatják a nyugdíjba vonulás korhatárát, illetve a nyugdíjak indexálását. Hosszabb távon azonban a strukturális problémákat kell megoldani. Ez azt jelenti, hogy aktív korúak körében megoldást kell találni arra, hogy az emberek járulékbefizetési hajlandósága és az állam által előírt befizetési kötelezettség közötti jelentős eltérést meg lehessen szüntetni.
A nyugdíjrendszer valódi reformja csak az adórendszer és a szociális ellátások rendszerének együttes újragondolásával teremthető meg. Aláhúzta a valódi reformhoz kellő idő és minimális nemzeti konszenzus kell. Ha most hozzáfogunk a nyugdíjreformhoz és megvalósítjuk, akkor az legalább 50 évre eldönti, hogy a jövőben nyugdíjba vonulóknak milyen lesz az öregségi ellátásuk - húzta alá.
A jegybank ügyvezető igazgatója végezetül elmondta, a nyugdíjak kérdéskörével napjainkban több minisztérium, főhatóság és állami intézmény is foglalkozik, de valódi gazdája nincs a kérdéskörnek. Épp ezért a nyugdíjproblémák kezelésére egy jól, meghatározott feladatkörrel felállított intézményt kellene létrehozni, amely hosszú távra "gondolkodik, és a kormánytól is egyfajta függetlenséget élvez, amelynek vezetésében hozzáértő, szakértő testület foglalkozik a nyugdíjrendszer stratégiai kérdéseivel - mondta Hamecz István.
