Az Egyesült Államok a globális rangsorban a 27. helyről a 116. helyre csúszott vissza; ez az egyik legjelentősebb visszaesés a fejlett gazdaságok körében.
Az akadémiai szabadság azt a képességet jelöli, amely lehetővé teszi az egyetemek és a tudósok számára, hogy politikai beavatkozás nélkül végezzenek kutatást, oktassanak, publikáljanak és eszmét cseréljenek.
Hol csökkent a leggyorsabban az akadémiai szabadság?
A legnagyobb visszaesést Nicaragua könyvelhette el: az ország indexértéke 95 százalékkal csökkent 2015 és 2025 között. Daniel Ortega kormánya célba vette a kormányellenes tüntetésekhez köthető egyetemeket; megvonta jogi státuszukat, sőt, egyes esetekben teljesen be is záratta őket.
Őket Mianmar és Afganisztán követte 94, illetve 83 százalékos csökkenéssel. Mindkét országban magas volt a korrupció szintje, és jelentős politikai felfordulás zajlott le ebben az időszakban – ideértve a mianmari 2021-es katonai puccsot és a tálibok afganisztáni hatalomátvételét is.
A legdrámaibb visszaesést mutató országok többsége feltörekvő vagy fejlődő gazdaság. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Hongkong szereplése azt mutatja, hogy az egyetemekre nehezedő növekvő politikai nyomás nem korlátozódik egyetlen régióra vagy jövedelmi csoportra sem.
Miért számít kivételes esetnek az Egyesült Államok?
Az Egyesült Államokban tapasztalt visszaesés különösen figyelemre méltó, tekintettel az ország kutatás és felsőoktatás terén betöltött globális szerepére.
Az amerikai egyetemek számos nemzetközi ranglistán dominálnak, a világ minden tájáról vonzzák a tudósokat, és jelentős részét teszik ki a tudományos kutatásnak és innovációnak. A szövetségi finanszírozási korlátozások, az egyetemek ellenőrzése, valamint a nemzetközi hallgatókat és kutatókat érintő politikák fokozták a bizonytalanságot.