A demográfiai adatok alapján az igény tovább nő. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2026 elején közel kétmillió 65 éves vagy idősebb ember élt az országban. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján a 80 év felettiek aránya a 2022-es 4,7 százalékról 2050-re 7,9 százalékra nőhet, Magyarországról szóló idei országjelentése szerint pedig a jó minőségű, hosszú távú gondozáshoz korlátozott a hozzáférés, különösen vidéken.
Fotó: CÉH zRt.
Magyarországon az „idősek otthona” többnyire egyetlen ellátási típust jelent. A fejlettebb piacokon az időskori lakhatás (senior living) több, egymásra épülő szintet kínál. Az önállóan élők szolgáltatásokkal kiegészített saját lakásba költöznek, a következő szinten ehhez gondozói, segítői háttér társul, a legmagasabbon folyamatos felügyelet és demenciaellátás. A brit és az amerikai integrált modellekben mindez egy fejlesztésen belül is elérhető lehet, így a lakónak az állapota romlásakor nem kell új otthont keresnie. A befektetők is megjelentek: a JLL adatai szerint 2025-ben az európai idősotthoni befektetések volumene 165 százalékkal, mintegy 14,4 milliárd euróra nőtt.
Ekkora kielégítetlen igény elvben itthon is fejlesztéseket indít el, de a fejlesztési szándék és a működő intézmény között azonban jelentős engedélyeztetési és üzemeltetési feladatokat kell megoldani. Szakképzett gondozók és ápolók nélkül például a legjobban megtervezett épület sem működhet, ezért a telephely kiválasztásakor erre is gondolni kell. A jogi besorolást is már a projekt elején tisztázni kell, mert más szabályok vonatkoznak a szociális törvény szerinti idősotthonra, és mások az egészségügyi ellátást is nyújtó, működési engedélyhez kötött egységekre.