Kitért arra, hogy az idei évtől élénkülő növekedés várható a külkereskedelmi partnereknél. A 2025 során tovább bővülő fogyasztás előretekintve is a növekedés motorja lehet. Ennek hátterében az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések állnak. Az elmúlt években az iparban zajló nagy kapacitásbővítő beruházási projektek 2025 végén és 2026 folyamán megkezdhetik a termelést. Rövid távon a külső kereslet továbbra is visszafogott, ugyanakkor középtávon az erősödő európai konjunktúra élénkíti a hazai exportot – ismertette.
Becsléseik szerint az újonnan bevezetett adóintézkedések 2025-ben a GDP 0,1 százalékának, 2026-ban 0,5 százalékának, 2027-ben 0,7 százalékának megfelelő többletforrást hagyhatnak a családoknál és a nyugdíjasoknál. A teljes költségvetési hatás a 2 gyermekes anyák kedvezményének fokozatos bővítése mellett 2029-re jelentkezhet. Az anyák szja mentességének kiterjesztése, valamint a nyugdíjasok számára bevezetendő áfa-visszatérítés a fogyasztás élénkítésén keresztül elsősorban 2026-ban és 2027-ben emeli a GDP szintjét az MNB szerint.
Ismertetése szerint a folyó fizetési mérleg többlete tartósan jelentős marad, a többlet 2025-ben a GDP 1,2-2,6 százaléka, 2026-ban 1,8-3,4 százaléka, 2027-ben pedig 2,0-3,8 százaléka között alakulhat.
Hozzátette: a költségvetési hiány és az adósságráta csökkenése várható, az előzetes adatok alapján a bruttó államadósság 2024 végén a GDP 73,8 százaléka volt. Az adósságráta a következő években a módosított 2026-os hiánycél mellett is folyamatosan csökken. A GDP-arányos államadósság-ráta 2025. év végére 73,2 százalékra, majd az előrejelzési horizont végén 69 százalék alá mérséklődik a jegybank előrejelzése szerint.
