A két százalékpontos növekedés értékben azonban 25 százalékos bővülést mutat. Mindez azt jelenti, hogy 2003-ban a teljes értékesítési volumen meghaladta a 314 milliárd forintot. Csak összehasonlításként: a napi fogyasztási cikkek piaca 21 ezermilliárd forintot tett ki. 20002-ben egyébként a saját márkás termékek forgalma „csupán” 252 milliárd forintra rúgott.
Az egyes termékcsoportok közül a sűrített tej esetében (50 százalékos piaci részesedés), a papír zsebkendőknél (43 százalék), valamint a papírtörlőknél (42 százalék) a legerősebbek a kereskedelmi márkák. Az átlagosnál szintén kedveltebbek a háztartási papíráruk, tejtermékek, illetve a különféle állateledelek. Ugyanakkor a saját márkás tea, sampon és csokoládé nem képes betörni a piacra.
Ha lánconként nézzük a forgalmat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Tesco áll az élen. A hipermarket-lánc egyébként harmadik éve vezeti a listát. Tavaly őt követte a Penny, illetve a Coop hálózat. 2000-ben ebben a versenyben még a Penny-lánc vitte a prímet. Bolttípusok esetében a diszkontok tűnnek a legsikeresebbnek.
A teljes értékesítésen belül a Penny, a Plus, illetve a Profi forgalmának negyedét adják a saját márkás termékek. Ezt a konglomerátumot követi a CBA, a Coop, valamint a Reál üzlethálózat. Esetükben 19 százalék az értékesítésen belül a kereskedelmi márkák részaránya. A bolttípus szerinti következő szegmens a hiper-, és szupermarketek, valamint cash&carry fajtájú boltok álltak a harmadik helyen 2003-ban. Esetükben a saját márkás termékek forgalma a teljes értékesítés 16 százalékát tette ki.
Az önálló boltok viszont az átlagosnál jóval kisebb mértékben értékesítenek kereskedelmi márkájú terméket. Csupán a forgalom öt százaléka származik ilyen fajtájú termékekből. A Cash&Carry áruház viszont jól jár ezzel is, hiszen a termékek zömét innen szerzik be a boltosok. Ugyanakkor a reklámtámogatás nélküli kis magyar márkák részesedése igen nagy: eléri a 37 százalékot.
A márkák közötti megoszlás mindenképpen az úgynevezett „A” márkáknak kedvez. Ezek akár hazaik, akár külföldiek, de mindenféleképpen kapnak valamilyen marketingtámogatást. Az e körbe tartozó termékek részesedése 56 százalékra rúg. A hazai, reklámtámogatást nem élvező, „B” márkák piaci részaránya 28 százalékos.
A saját márkás termékeket vásárlói is jól körülhatóak. A felmérés szerint az átlagos fogyasztó 30-50 év körüli, családban él, egy vagy több gyermekkel rendelkezik. Jövedelem szempontjából pedig legalább közepes szinten áll. A GfK úgy vélekedett, hogy a kiskereskedelm további koncentrációja révén tovább erősödhet a saját márkás termékek piaci szerepe.
Árérzékeny magyar fogyasztók
Úgy tűnik, hogy a magyar fogyasztó egyre árérzékenyebb. Legalábbis ezt jelzi, hogy a kereskedelmi márkás (és így az átlag piaci ár alatti) kategóriába tartozó termékek piaci részesedése két százalékkal bővült, 2003-hoz képest. A teljes forgalom a napi fogyasztási cikkek piacán meghaladta a 300 milliárd forintot.
Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia
2025. november 4., Budapest
Véleményvezér

Trump akkorát odavert Putyinnak, amit még Biden sem tett meg, feloldotta Ukrajna rakétahasználatának korlátozását
Eszkalálódik az ukrajnai háború.

Burgonya kilója 30 forintért
A politikusok kedvence lesz a krumpli, rég lehetett ilyen olcsón osztogatni.

Hatalmas szerencsétlenséghez vezetett Ukrajna hintapolitikája, amikor egyszerre akart megfelelni Oroszországnak és a Nyugatnak
Nem olcsó az orosz olaj, politikai ára van.

Hadházy Ákos kormányzati plakátokra ragasztja véleményét
A plakáthelyekre fókuszálódott a választási kampány.

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.