Az ipari szereplők egyre gyakrabban szembesülnek olyan áramszünetekkel, amelyek bár csak néhány másodpercig tartanak, a termelésben órákra vagy akár egy teljes műszakra is leállást okoznak. A következmény gyakran azonnali: félkész termékek maradnak a futószalagon, leállnak a logisztikai rendszerek, a hűtőházakban pedig megszakadhat a hűtőlánc. A gyógyszergyártásban egy rövid kimaradás akár a teljes gyártási tétel megsemmisítését vonhatja maga után.

Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. stratégiai vezetője szerint a helyzet nem javul: „A hálózati kimaradások ma már iparágtól függetlenül kockázatot jelentenek. Egy néhány másodperces feszültségesés után a gépsorok újraindítása órákba telhet, a kieső idő pedig könnyen többmilliós veszteséget okoz.” Mint mondja, a vállalatok számára ez ma már nem kényelmi, hanem működésbiztonsági kérdés.

Növekvő igény, szűkös hálózati kapacitás

A gondot sok helyen a hálózat teherbírása súlyosbítja: az új gépsorok, elektromos targoncák, hőszivattyúk és digitalizált rendszerek energiaigénye gyorsabban nő, mint amit a szolgáltatók biztosítani tudnak. Gyakori, hogy egy telephely már nem kaphat nagyobb csatlakozási teljesítményt – vagy csak éveket várva.

„A telephelyek bővülése sokszor eléri a hálózat határát. Ha nincs elég kapacitás, akkor is működni kell, és ekkor kerül előtérbe az energiatárolás” – mondja Házi Ádám. Szerinte a tárolók egyik legfontosabb szerepe ma az úgynevezett csúcsterhelések levágása: egy energiatároló ilyenkor automatikusan rásegít, így a vállalat elkerülheti a magas kapacitáslekötési díjakat. Egyes gyártóknál ez éves szinten akár milliós tétel lehet.