Ebben a hónapban már foglalkoztunk az egyéni és társas vállalkozások számla- és nyugtaadási kötelezettségével az ÁFA törvény vonatkozásában. Most a számviteli törvény rendelkezéseit foglaljuk össze a számlázásra vonatkozóan.

A Számviteli Törvény 166. §-ának a számviteli bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit kell azonban alkalmazni a számlára, az egyszerűsített számlára és a számlát helyettesítő okmányra.

A Számviteli Törvény 167 §-a a számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékeit sorolja fel:

a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója,

b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése,

c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása, a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, ez ellennyugtákon a befizető aláírása,

d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell,

e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai,

f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét és címét,

g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolágáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik,

h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás,

i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja igazolása,

j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír.



Kimondja, hogy a számlával, az egyszerűsített számlával, a számlát helyettesítő okmánnyal kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az alaki és tartalmi hitelességét és megbízhatóságát – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik - a gazdálkodó képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy a gazdálkodó azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja. E paragrafus az elektronikus okiratra kitérő részét a következő cikkben ismertetjük, mely az elektronikus számláról szól.

A Számviteli törvény 168 §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugatát szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.

A számlaadási kötelezettség mindenkire vonatkozik, ehhez adunk segítséget a vállalkozóknak a számla, az egyszerűsített számla és a számlát helyettesítő okmány kiállítására vonatkozóan.