Alacsony a hazai kereslet a kkv-k termékei iránt

Az Ecostat kis- és középvállalati konjunktúra-indexe augusztusban 49 százalék, az elmúlt hónapban 5 százalékponttal csökkent. A bizalmi index tartósan emelkedő trendjét az e havi visszaesés nem törte meg – derül ki a gazdaságelemző és informatikai intézet üzleti várakozásokat összefoglaló augusztusi adataiból.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kis- és középvállalati szektor üzleti várakozásainak augusztusi csökkenése az élénk kül- és belgazdasági piaci kereslet, a kedvező nemzetközi és hazai reálgazdasági mutatók tükrében kevéssé tűnik megalapozottnak. Hátterében a kormányzati tevékenységet érintő, több oldalról megfogalmazott kritikai észrevételek, hangulati elemek szerepe jelentős lehet. Megítélésünk szerint a pangás időszakában talpon maradt, és azóta erősödő középvállalatok a makrogazdaság növekedésével saját működési feltételeik javulására számíthatnak. A piacképes hazai vállalkozások egyenletes és hosszabb távú fejlődését az uniós csatlakozással összefüggő kormányzati ciklusokon átívelő ösztönző gazdaságpolitika segíti. Ugyanakkor a versenyfeltételek is erősödnek, gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek jelzései szerint a működőtőke-import növekvő hányada a középvállalati szférában valósul meg. A KKV szektor rövid távú kilátásait némiképp beárnyékolja a lakossági fogyasztás mérséklésére irányuló kormányzati politika.

Augusztusban a hazai kis és középvállalati szektor fél éves gazdasági várakozásait alapvetően kivárás jellemzi. A vállalakozások többsége tartózkodott a karakterisztikusan pozitív, illetve negatív állásfoglalástól. A cégek elbizonytalanodását az államháztartási hiány magas szintje és a lefaragására kilátásba helyezett korrekciók kedvezőtlenül befolyásolják.

A gazdaságban érezhető egyensúlyi feszültségek mellett ugyanakkor a vállalkozások nem tekinthetnek el a piaci viszonyok pozitív önszabályozó mechanizmusainak érvényesülésétől. A magyar gazdaság több mint egy éve javuló teljesítményt mutat, a növekedési pálya kiegyensúlyozott és tartósnak ígérkezik. Ez pedig garanciát jelent a versenyképes vállalkozások gazdasági fellendüléséhez.

Rövid távon a nemzetgazdaság helyzetének javulásával számol a kis- és középvállalatok 41 százaléka, szinten maradással ezzel megegyező vállalkozói kör kalkulál.

Saját vállalkozásuk rövid távú kilátásainak megítélése sok vonatkozásban egyezik a nemzetgazdaság kilátásainak előrejelzésével. A derülátó várakozások aránya az előző havi 45 százalékról 32 százalékra mérséklődött, a cégek nagy hányada (43%) hat hónapon belül változatlan működési feltételekkel számol.

Augusztusban jelentősen csökkent (32%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővítésével számolnak. A tevékenysége szinten maradását vélelmező cégek augusztusi aránya éven belül kiemelkedően magas, 68 százalék.

Magyarország uniós tagságával a kis- és középvállalati szektor versenyképességének javítása kiemelt jelentőségű. A következő 12 hónapban a cégek 30 százaléka számol működési területén olyan konkurenciahelyzettel, amelyben piaci pozíciói megrendülhetnek. Működési területén a cégek 41 százaléka tart új erős versenytársak megjelenésétől.

A beszállítói lehetőségek megítélése hosszabb ideje változatlan. Augusztusban a cégek egyharmada reménykedett abban, hogy a nagyvállalatokkal együttműködve részükre beszállítói tevékenységet végezzen.

A hazai kis és középvállalatok rövid távú előrejelzése szerint a nemzetgazdaság egészének fejlődése jelentősen kihat saját működési feltételeikre. A külpiaci kereslet növekedése az utóbbi hónapokban valamelyest mérséklődött, s a hazai multinacionális vállalatok aktív tevékenysége a KKV szektornak csak szűk körét érinti. A belföldi kereslet kielégítésére hivatott vállalkozások nagy hányada nem képes rugalmasan alkalmazkodni a fogyasztók igényéhez, a kereslet gyors változásához. A tőkeszegény vállalatok műszaki-technikai színvonalának növelése a takarékos költségvetési politika feltételei mellett jórészt uniós pénzforrások felhasználásával oldható meg.

A hazai vállalatok megítélése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a termékeik, szolgál­tatásaik iránti alacsony hazai kereslet akadályozza. A vállalkozások erősödő kritikával második helyen említik a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, harmadik helyen a tőkehiányt.

Az előrejelzések szerint a vállalkozások többsége (55-60%) rövid távon készletszintje fenntartására törekszik. A cégek több mint egyharmada saját előállítású készleteinek növekedésére számít. Az alapanyagok és félkésztermékek állománya emelkedik. E szerint a vásárolt készletek szinten tartását a cégek 57 százaléka, csökkentését egytizedük tervezi.

A következő hat hónapban a hazai értékesítési lehetőségek rosszabbodásától tart a KKV-k egyharmada, változatlanságot feltételez több mint a felük.

A külpiaci értékesítési viszonyok megítélése kedvezőtlen és tendenciájában is romló. E szerint a KKV-k 70 százaléka változatlan adottságokkal számol, a kiviteli lehetőségek szűkülését 21 százalékuk valószínűsíti.



A kormányzati prioritások egyik elemeként megjelölt versenyképesség javítás területén 2004-ben a bérszínvonal fékentartásával sikerül eredményt elérni. A fejlesztési források szerény bővülése és hozzáférhetőségének könnyítése javította a hazai vállalkozások gazdálkodási fejlesztési esélyeit. Folyamatosan napirenden szerepel a hitelezési rendszer bővítése, korszerűsítése, a kedvezményes hitelfajták és állami garanciák kiterjesztése.

A 2005. évi költségvetés összeállításakor az előzetes információk szerint a bérterhek csökkentését és a vállalkozásokat sújtó különféle elvonások mérséklését szeretné elérni a pénzügyi kormányzat.



A hazai kis- és középvállalatok többsége, 55 százaléka a következő fél évben nem számol likviditási helyzetének érdemi változásával. A pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek aránya 29 százalék.

A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban fejlesztéseik elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel igénybevételével tervezik megoldani. A műszaki fejlesztés elodázása, a struktúraváltás halasztása az értékesítési lehetőségek további szűküléséhez vezet.



Az első félévi makrogazdasági adatok szerint a termelő szféra beruházási aktivitása fokozatosan erősödik. A kedvező tendencia a kis- és középvállalatok körében is tartósnak ígérkezik. A vállalatok már a csatlakozás előkészítő szakaszában felismerték, hogy versenyképességük javítása technológiai fejlesztések nélkül nem oldható meg. A szándékok megvalósításához a gazdasági környezet kedvezett (és jelenleg is kedvez), a cégek a fejlesztési támogatások széles skálájából választhatják ki az elképzeléseiknek leginkább megfelelőt.



Augusztusban a beruházási hajlandóság továbbra is magas szintű, a kis- és középvállalatok több mint fele féléven belül új fejlesztések indítását tervezi. Viszonylag magas, 58 százalék a fejlesztésekhez hitelfelvételre szoruló vállalkozások aránya.

A cégek beruházási tevékenységét mérséklő tényezők között nőtt a szerepe a hitelkamatok magas szintjének és a jövőt illető bizonytalanságnak.

A kis- és középvállalati szektor kapacitáskihasználtsága a cégek többségénél, 61 százalékánál megfelelő, részben felesleges termelési háttér 36 százalékuknál adódhat.

A július havi infláció az elemzői várakozások szerint alakult, 7,2 százalék. A pénzromlási adat annak ellenére csökkent, hogy a sertéshús ára várakozás felett, 13 százalékkal nőtt, emelkedett a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek ára is, ezt részben kompenzálta a ruházati cikkek és tartós fogyasztási javak mérséklődő ára. A májusban tetőzött drágulás mérséklődését a következő hónapokban az olajárak emelkedése és az élelmiszerárak bizonytalan változása veszélyeztetheti.



Augusztusban a kis- és középvállalatok éves inflációs prognózisa 6,2 százalék, 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző havi értéknél.

A decemberi 12 havi árindex vállalati előrejelzése negyedév óta nem változik, 6,6-6,8 százalék között ingadozik.

Különösen a csatlakozást követően a termékeik iránt jelentkező fizetőképes keresletet, az árak ingadozását a kis- és középvállalatok csak nehezen tudják előre felmérni, így saját hatáskörű áremelési szándékaik nagyfokú bizonytalanságot jeleznek. Júniusban a KKV-k 2,7 százalékos, júliusban 4,4 százalékos, legutóbb 2,4 százalékos átlagos áremelést terveznek végrehajtani éves szinten.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo