A kis- és középvállalati szektor üzleti várakozásainak augusztusi csökkenése az élénk kül- és belgazdasági piaci kereslet, a kedvező nemzetközi és hazai reálgazdasági mutatók tükrében kevéssé tűnik megalapozottnak. Hátterében a kormányzati tevékenységet érintő, több oldalról megfogalmazott kritikai észrevételek, hangulati elemek szerepe jelentős lehet. Megítélésünk szerint a pangás időszakában talpon maradt, és azóta erősödő középvállalatok a makrogazdaság növekedésével saját működési feltételeik javulására számíthatnak. A piacképes hazai vállalkozások egyenletes és hosszabb távú fejlődését az uniós csatlakozással összefüggő kormányzati ciklusokon átívelő ösztönző gazdaságpolitika segíti. Ugyanakkor a versenyfeltételek is erősödnek, gazdasági szolgáltatásokat nyújtó cégek jelzései szerint a működőtőke-import növekvő hányada a középvállalati szférában valósul meg. A KKV szektor rövid távú kilátásait némiképp beárnyékolja a lakossági fogyasztás mérséklésére irányuló kormányzati politika.

Augusztusban a hazai kis és középvállalati szektor fél éves gazdasági várakozásait alapvetően kivárás jellemzi. A vállalakozások többsége tartózkodott a karakterisztikusan pozitív, illetve negatív állásfoglalástól. A cégek elbizonytalanodását az államháztartási hiány magas szintje és a lefaragására kilátásba helyezett korrekciók kedvezőtlenül befolyásolják.

A gazdaságban érezhető egyensúlyi feszültségek mellett ugyanakkor a vállalkozások nem tekinthetnek el a piaci viszonyok pozitív önszabályozó mechanizmusainak érvényesülésétől. A magyar gazdaság több mint egy éve javuló teljesítményt mutat, a növekedési pálya kiegyensúlyozott és tartósnak ígérkezik. Ez pedig garanciát jelent a versenyképes vállalkozások gazdasági fellendüléséhez.

Rövid távon a nemzetgazdaság helyzetének javulásával számol a kis- és középvállalatok 41 százaléka, szinten maradással ezzel megegyező vállalkozói kör kalkulál.

Saját vállalkozásuk rövid távú kilátásainak megítélése sok vonatkozásban egyezik a nemzetgazdaság kilátásainak előrejelzésével. A derülátó várakozások aránya az előző havi 45 százalékról 32 százalékra mérséklődött, a cégek nagy hányada (43%) hat hónapon belül változatlan működési feltételekkel számol.

Augusztusban jelentősen csökkent (32%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek teljesítményük rövid távú bővítésével számolnak. A tevékenysége szinten maradását vélelmező cégek augusztusi aránya éven belül kiemelkedően magas, 68 százalék.

Magyarország uniós tagságával a kis- és középvállalati szektor versenyképességének javítása kiemelt jelentőségű. A következő 12 hónapban a cégek 30 százaléka számol működési területén olyan konkurenciahelyzettel, amelyben piaci pozíciói megrendülhetnek. Működési területén a cégek 41 százaléka tart új erős versenytársak megjelenésétől.

A beszállítói lehetőségek megítélése hosszabb ideje változatlan. Augusztusban a cégek egyharmada reménykedett abban, hogy a nagyvállalatokkal együttműködve részükre beszállítói tevékenységet végezzen.

A hazai kis és középvállalatok rövid távú előrejelzése szerint a nemzetgazdaság egészének fejlődése jelentősen kihat saját működési feltételeikre. A külpiaci kereslet növekedése az utóbbi hónapokban valamelyest mérséklődött, s a hazai multinacionális vállalatok aktív tevékenysége a KKV szektornak csak szűk körét érinti. A belföldi kereslet kielégítésére hivatott vállalkozások nagy hányada nem képes rugalmasan alkalmazkodni a fogyasztók igényéhez, a kereslet gyors változásához. A tőkeszegény vállalatok műszaki-technikai színvonalának növelése a takarékos költségvetési politika feltételei mellett jórészt uniós pénzforrások felhasználásával oldható meg.

A hazai vállalatok megítélése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben a termékeik, szolgál­tatásaik iránti alacsony hazai kereslet akadályozza. A vállalkozások erősödő kritikával második helyen említik a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, harmadik helyen a tőkehiányt.

Az előrejelzések szerint a vállalkozások többsége (55-60%) rövid távon készletszintje fenntartására törekszik. A cégek több mint egyharmada saját előállítású készleteinek növekedésére számít. Az alapanyagok és félkésztermékek állománya emelkedik. E szerint a vásárolt készletek szinten tartását a cégek 57 százaléka, csökkentését egytizedük tervezi.

A következő hat hónapban a hazai értékesítési lehetőségek rosszabbodásától tart a KKV-k egyharmada, változatlanságot feltételez több mint a felük.

A külpiaci értékesítési viszonyok megítélése kedvezőtlen és tendenciájában is romló. E szerint a KKV-k 70 százaléka változatlan adottságokkal számol, a kiviteli lehetőségek szűkülését 21 százalékuk valószínűsíti.



A kormányzati prioritások egyik elemeként megjelölt versenyképesség javítás területén 2004-ben a bérszínvonal fékentartásával sikerül eredményt elérni. A fejlesztési források szerény bővülése és hozzáférhetőségének könnyítése javította a hazai vállalkozások gazdálkodási fejlesztési esélyeit. Folyamatosan napirenden szerepel a hitelezési rendszer bővítése, korszerűsítése, a kedvezményes hitelfajták és állami garanciák kiterjesztése.

A 2005. évi költségvetés összeállításakor az előzetes információk szerint a bérterhek csökkentését és a vállalkozásokat sújtó különféle elvonások mérséklését szeretné elérni a pénzügyi kormányzat.



A hazai kis- és középvállalatok többsége, 55 százaléka a következő fél évben nem számol likviditási helyzetének érdemi változásával. A pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek aránya 29 százalék.

A cégek átmeneti fizetési nehézségeiket elsősorban fejlesztéseik elhalasztásával, illetve pénzintézeti hitel igénybevételével tervezik megoldani. A műszaki fejlesztés elodázása, a struktúraváltás halasztása az értékesítési lehetőségek további szűküléséhez vezet.



Az első félévi makrogazdasági adatok szerint a termelő szféra beruházási aktivitása fokozatosan erősödik. A kedvező tendencia a kis- és középvállalatok körében is tartósnak ígérkezik. A vállalatok már a csatlakozás előkészítő szakaszában felismerték, hogy versenyképességük javítása technológiai fejlesztések nélkül nem oldható meg. A szándékok megvalósításához a gazdasági környezet kedvezett (és jelenleg is kedvez), a cégek a fejlesztési támogatások széles skálájából választhatják ki az elképzeléseiknek leginkább megfelelőt.



Augusztusban a beruházási hajlandóság továbbra is magas szintű, a kis- és középvállalatok több mint fele féléven belül új fejlesztések indítását tervezi. Viszonylag magas, 58 százalék a fejlesztésekhez hitelfelvételre szoruló vállalkozások aránya.

A cégek beruházási tevékenységét mérséklő tényezők között nőtt a szerepe a hitelkamatok magas szintjének és a jövőt illető bizonytalanságnak.

A kis- és középvállalati szektor kapacitáskihasználtsága a cégek többségénél, 61 százalékánál megfelelő, részben felesleges termelési háttér 36 százalékuknál adódhat.

A július havi infláció az elemzői várakozások szerint alakult, 7,2 százalék. A pénzromlási adat annak ellenére csökkent, hogy a sertéshús ára várakozás felett, 13 százalékkal nőtt, emelkedett a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek ára is, ezt részben kompenzálta a ruházati cikkek és tartós fogyasztási javak mérséklődő ára. A májusban tetőzött drágulás mérséklődését a következő hónapokban az olajárak emelkedése és az élelmiszerárak bizonytalan változása veszélyeztetheti.



Augusztusban a kis- és középvállalatok éves inflációs prognózisa 6,2 százalék, 0,4 százalékponttal alacsonyabb az előző havi értéknél.

A decemberi 12 havi árindex vállalati előrejelzése negyedév óta nem változik, 6,6-6,8 százalék között ingadozik.

Különösen a csatlakozást követően a termékeik iránt jelentkező fizetőképes keresletet, az árak ingadozását a kis- és középvállalatok csak nehezen tudják előre felmérni, így saját hatáskörű áremelési szándékaik nagyfokú bizonytalanságot jeleznek. Júniusban a KKV-k 2,7 százalékos, júliusban 4,4 százalékos, legutóbb 2,4 százalékos átlagos áremelést terveznek végrehajtani éves szinten.