A Clinident szakértői szerint a szájüregi megbetegedések progresszív jellege miatt a lakossági edukáció és a hozzáférhető modern ellátás kulcsfontosságú lenne a negatív szokások átalakításához.
Súlyos hiányosságok a fogak egészségében
A Központi Statisztikai Hivatal Európai Lakossági Egészségfelmérésének 2026-ban publikált Egészségi állapot és egészségmagatartás című átfogó jelentése (amely a legutóbbi Európai Lakossági Egészségfelmérés – ELEF hivatalos adataira épül) alapján a magyar felnőtt lakosság fogászati állapota strukturális problémákat mutat. A statisztikák szerint a felnőtt magyar lakosság mindössze 38 százaléka mondhatja el magáról, hogy az elmúlt egy évben eljutott fogorvosi ellenőrzésre vagy kezelésre. A helyzet a kor előrehaladtával tovább romlik: a 65 év feletti korosztály tagjainak kevesebb, mint harmada megy el évente legalább egyszer ellenőrzésre.
Nincs bíztató tendencia
Az elmúlt évtizedek statisztikai trendjeit elemezve megállapítható, hogy a magyar lakosság szájüregi státusza nem mutat érdemi javulást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi globális és regionális jelentései már a kétezres évek elején figyelmeztettek a közép-kelet-európai régió, és ezen belül Magyarország kiugróan rossz DMFT-indexére (a szuvas, hiányzó és tömött fogak átlagos száma). Bár a fogászati technológiák és az implantációs eljárások elérhetősége jelentősen fejlődött, a lakossági szintű átlagmutatók stagnálnak vagy romlanak. A kezeletlen szuvasodások közel 30 százalékos aránya tartósan magas marad, ami azt mutatja, hogy a társadalom jelentős része csak akut fájdalom esetén veszi igénybe a fogorvosi ellátást, elszalasztva a korai stádiumú beavatkozás lehetőségét.
