- A kelet- és közép európai országok uniós tagságát úgy is tekinthetjük, mint egy korábbi rend helyreállását, hisz Varsó, Prága és Budapest régebben jelentős szereplők voltak Európa szellemi életében - hangsúlyozta az esemény megnyitóján Kiss Péter kancelláriaminiszter. A felzárkózás egyik kulcsfontosságú tényezője a technológiai lemaradás behozása és a kutatás-fejlesztés nemzetközi hálózatába való bekapcsolódás: az elmúlt évben az Egyesült Államok GDP növekedésének 74%-a innovációból származott, míg hazánkban az elmúlt években ez az arány mindössze 44-45% volt, mutatott rá Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

A hazai K+F fő előmozdítója az lehet, vallották a vállalati képviselők, ha a kormány a gazdasági szereplők kutatás-fejlesztési tevékenységét adókedvezményekkel ösztönzi, hisz ezeken a cégeken keresztül jelentős összegek jutnak el a felsőoktatási intézményekbe is. Az együttműködés, melyet a vállatok kutatóközpontjai műszaki egyetemeinkkel tartanak fenn, a szakember-utánpótláson túl egészen az alapkutatások egyeztetéséig is terjedhet. Annak elismeréséül, hogy a K+F vállalkozásokba tett befektetések társadalmi haszna nagyobb, mint a vállalkozói, Kiss Péter miniszter és Lepsényi István, a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke a kormány okleveleit adta át annak a 18 vállalatnak, melyek hazánkban innovatív tevékenységet is folytatnak.

Magyarországon fejletlen a K+F-hez szükséges infrastruktúra, nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szakember, a munkabérek az EU-tagság után emelkedni fognak és a jelenlegi adószabályaink sem a legelőnyösebbek, hangoztatták a nagyvállalatok képviselői. A szoftverfejlesztést érintő hazai 10-12%-os adóteher ugyan fele annak, amit Németországban kellene fizetni, Csehországban viszont ennek csak mindössze harmada, Szlovákiában és Romániában - ahol ennek a tevékenységnek nincs személyi jövedelemadója - pedig csak a negyede lenne, emlékeztetett a Sysdata Siemens képviselője. Emellett a vállalatok hangsúlyozták, hogy a felelős tárcától, az Oktatási Minisztérumtól jelentős, esetenként több milliárd forintos támogatásokat kaptak kutatórészlegük hazai megalapításához.

A megfelelő adókörnyezet kialakítása mellett egy Innovációs Alap létrehozása is szerepel az Innovációs Törvény terveiben, melynek koncepcióját a kormány tegnap fogadta el, tájékoztatott Siegler András, az Oktatási Minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkára. Az első évben 40 milliárdosra tervezett, félig állami, félig magánforrásokból fenntartott alap a magyar vállalatok jelentős részét kitevő - 10 főnél kevesebbet alkalmazó - mikro-vállalkozásokat nem fogja terhelni, mint ahogy a K+F tevékenységgel foglalkozókra nézve is korlátozottabb kötelezettségeket jelent majd. A cél, hogy a GDP jelenleg K+F-re fordított aránya, mely 2001-ben lépte át az 1%-ot, 2006-ra a jelenlegi uniós átlag, 1,6% fölé emelkedjen.

Az Innovációs Törvény gondoskodni fog a K+F tevékenységet támogató intézményrendszer megalapozásáról - például az alap kezelésére a jövő év elejétől felálló Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal létrehozásáról - és az innovációbarát jogi feltételek kialakításáról. Az utóbbi területen fontos például, hogy az egyetemek ne csak közalkalmazotti státuszban foglalkoztathassanak kutatókat, hisz emiatt számuk korlátozva van, illetve, hogy egy kutató spin-off alapíthasson saját találmánya megvalósítására.

Saját kutatás-fejlesztési központot Magyarországon először az Ericsson alapított 1996-ban, a részleg jelenleg 380 főt alkalmaz. A kancelláriaminiszter és a MOSZ elnöke által kitüntetett cégek: Audi (Győr), Bosch Power Tool (Miskolc), Continental (Veszprém), Denso (Székesfehérvár), Draxlmaier (Érd), Electrolux (Jászberény), Ericsson (Budapest), Flextronix (Zalaegerszeg), General Electric (Budapest), Knorr Bremse (Budapest), Nokia (Budapest), Philips (Győr), Temic-Telefunken (Budapest), Samsung DSI (Göd), Sysdata Siemens (Budapest), WET (Pilisszentiván), Zenon (Oroszlány).