A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) 2008 július és szeptember közötti időszakban stabil maradt az előző, március-júniusi időszakhoz képest és jelenleg 150,3 pontot ér el.
A megkérdezettek aktuális pénzügyi helyzetének és aktuális vásárlási kondíciók megítélését együttesen mutató Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) jelentősen, 14,7 ponttal javult és 144,6 pontos értéke megközelítette a két évvel ezelőtt mért értéket. A nyári hónapok tehát az egyéni lehetőségek értékelésében pozitív változást hoztak, ám a Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) a március-júniusi időszakhoz képest 7,1 pontos csökkenést mutatott.
"Németországban az évezred elején másfajta, ám a fogyasztásra is hatással bíró válság alakult ki. A vásárlási hajlandóság ugyan már a kilencvenes években is tartósan alacsony szinten mozgott, mégis a 2000-res évek elején bekövetkezett zuhanás, azaz a vásárlások lakossági oldalon történő jelentős visszafogása egyértelműen jelezte a válságot" - közölte Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. "Nálunk ilyen elővigyázatosság, óvatosság a fogyasztás terén még a romló várakozások ellenére sem volt tapasztalható az előző időszakban. Németországban a korábbi, tartósan alacsony szint következtében az emberek óvatosabban, és lassabban reagáltak a pozitív fejleményekre, így a vásárlási hajlandóság indexe is csupán hosszú távon volt képes növekedni" - fejtette ki a szakember.
Vásárolni akarunk
Az index összetevői közül legnagyobb mértékben - 12 százalékponttal - a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság növekedett az előző negyedévben. A megkérdezettek 58 százaléka gondolta úgy, hogy elérkezett az idő, amikor érdemes háztartási eszközt vásárolni.
A háztartások aktuális pénzügyi helyzetének megítélése 9 ponttal, a várt pénzügyi-anyagi helyzet megítélése pedig 5 ponttal emelkedett az előző negyedévhez képest.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások nem különböztek számottevően a március-június időszakban tapasztalt értékektől. A válaszadók 59 százaléka gondolta úgy, hogy jövedelme az inflációnál kisebb mértékben emelkedik majd, minden tizedik megkérdezett pedig az inflációnál nagyobb mértékű jövedelemnövekedésre számított.
Azért nem minden szép és jó
Az ország gazdasági helyzetét azonban az előző negyedévben tapasztaltaknál is rosszabbnak ítélték a megkérdezettek úgy a következő 12 hónapra, mint az elkövetkező öt éves periódusra vonatkozóan. Az inflációs várakozások ebben az időszakban sem mutattak kedvező képet: tízből kilencen továbbra is növekvő árakra számítottak. A megkérdezettek átlagosan 8,4 százalékos inflációval számoltak.
A munkanélküliségre vonatkozó várakozások sem változtak jelentősen az előző negyedévhez képest, továbbra is a megkérdezettek mintegy fele számított a munkanélküliség növekedésére.
Az előző negyedévhez képest a nyári hónapokban szinte változatlan volt a megkérdezettek véleménye a hitelfelvételről: minden második válaszadó vallotta, hogy sohasem venne fel hitelt, 36 százalékuk pedig az időpontot nem tartotta megfelelőnek. A megkérdezettek közel kétharmada számított növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.
Az előző negyedévhez képest kismértékben emelkedett azok aránya, akik szerint alkalmas az idő a megtakarításaik felhasználására. Minden ötödik megkérdezettnek továbbra sincs megtakarítása.
Az előző negyedévhez képest csökkent azok aránya, akik szerint nem érdemes autót vásárolni a következő 12 hónapban. Ekkor azonban már mindössze 11 százalék hivatkozott a költséges fenntartásra, szemben a júniusban mért 22 százalékkal.
