A vállalkozói szféra elvárásai a kormányzattal szemben

A vállalkozói szféra mindenekelőtt olyan program megalkotását várja el a kormányzattól - derült ki az MKIK mai sajtótájékoztatóján -, amely a magyar gazdaság valós teherviselő képességéhez igazodik, erősíti a megindult pozitív folyamatokat, segíti az ország meggyengült versenyképességének helyreállítását, ugyanakkor rövid és hosszú távon is biztosítja a makrogazdasági stabilitást.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A gazdaság szereplői elvárják, hogy a reálszférára vonatkozó döntéseket mentesítsék a politikától; a politikai ígéreteknél, a döntéseknél a gazdasági realitásokból és törvényszerűségekből induljanak ki; a társadalmi-gazdasági életben rugalmasan értelmezett stabilitást biztosítsanak, tegyék átláthatóvá a szabályozást és kiszámíthatóvá a változásokat, és a beavatkozás paramétereit a vállalkozói szféra bevonásával határozzák meg - hangzott el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mai sajtótájékoztatóján. - A kormány hosszabb távú tevékenységének kibontakozását nem segíti elő a sokszor hektikus monetáris politika. A kormányzat egyebek között ezért is kényszerül arra, hogy "egyik napról a másikra", nem kiszámítható módon járjon el. Az egyik hónapról a másikra történő forrás-csökkentések, farigcsálások nagyfokú bizalmatlanságot szülnek az állami intézményekkel szemben, ami alááshatja az állam hatékony működését, nélkülözhetetlen szabályozó szerepét. Az előrehaladás meghatározó láncszemeként helyezzék előtérbe a gazdaság versenyképes fejlesztését - kérte a kamara a kormánytól.

A vállalkozói környezetet az eddigiektől merőben eltérően, egészében kell nézni és kezelni. Az adó- és járulékrendszer mellett ugyanazt az adózó és járulékfizető vállalkozást sújtják az illetékek, a különböző díjak (esetenként a szinte automatikus bírságok), ezért ezek hatásával is számolni kell. A nagyságrendeket nem a költségvetési bevételek alapján kell megállapítani, hanem a vállalkozások, különösen a mikro- és kisvállalkozások teherbíró képességéhez igazodva.

A kisvállalkozások versenyképességének javítása érdekében több kormányzati ciklus óta célkitűzés a kisvállalkozások támogatása, azonban a túlméretezett eszköztár sok esetben nem rájuk van szabva. A különböző (pályázatok, hitel- és garanciakonstrukciók stb.) lehetőségeket valóssá kell tenni a kisvállalkozások számára, már nincs igazán szükség a konstrukciók és a szervezetek számának növelésére, továbbra is sürgető viszont a finanszírozási problémák megoldása. A mikro- és kisvállalkozásoknak elsősorban fejlesztési pénzre és nem konstrukciók tömegére van szükségük.

További szempont, hogy a konvergencia-program mellett integrációs programot is alkossanak meg és azzal a céllal vigyék végig, hogy a gazdasági és a társadalmi élet minden területén (infrastruktúra, oktatás, kutatás-fejlesztés, versenyképesség, termelékenység, környezetvédelem stb.) segítsék elő az Európai Unióba való szerves beilleszkedést. Illetve a tervek kidolgozásában biztosítsák a társadalmi-gazdasági és a civil szféra részvételét,érdemben vonják be a gazdasági élet érdekérvényesítő szervezeteit a gazdasági környezetet meghatározó döntésekbe. Erre jó fórumot biztosíthat a Gazdasági és Szociális Tanács, amelyet meghatározott ügyekben egyetértési joggal is indokolt felruházni. S teremtse meg a minőségi szolgáltatásokat nyújtó, az állami feladatok ellátására szorítkozó, takarékos, teljesítményelven működő államigazgatás kialakításának feltételeit. Az igényt illetően teljes az egyetértés, a megvalósítás csak széles társadalmi-gazdasági platformon lehet sikeres.

A közelmúltban elfogadott kormányprogram erényea vállalkozók szerint, hogy jövőképet próbál felvázolni, ami nem csak a lakosság, a választók, hanem a gazdálkodók számára is fontos, iránytűt jelenthet az eligazodáshoz a változó társadalmi-gazdasági körülmények között.
Az MKIK már korábban, az EU csatlakozás kapcsán is hangoztatta, hogy szükség van megalapozott, részleteiben is kimunkált integrációs program kidolgozására. Ennek keretében ugyanis a kormány és a vállalkozói szféra képes lehet az erőfeszítések összehangolására, a tevékenységek és ráfordítások rangsorolására.
Az EU-hoz benyújtott konvergencia-program igen fontos részterületekre előírt mutatók teljesítésével és nem a nemzetgazdaság hosszabb távú fejlesztésével foglalkozik. A részekből összeállt Európa-terv sem alkalmas erre. A programban jelzett, a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó második Európa-tervet már minden bizonnyal ezzel az igénnyel állítja össze a Kormány, csaknem 8 ezer milliárd forint uniós és nemzeti forrás felhasználásával.
Az MKIK számos olyan változtatást szorgalmazott, amelyek hangsúlyosan megjelennek a kormányprogramban, ilyenek például a befektetés-ösztönzés megújítása, a kereskedelemfejlesztés előtérbe helyezése, a regionális támogatások döntési rendszerének decentralizálása, a szolgáltató állam koncepciója, a bürokrácia túlburjánzásának visszafogása.

A kormányprogramban kiemelt helyet kap a versenyképesség javítása. E törekvések mindenképpen érdemesek a vállalkozói szféra támogatására. Kedvező változás az is, hogy a külgazdasági kapcsolatok ismét egy tárcához (GKM) tartoznak.

A kormányprogram - különösen az előzőhöz képest - kifejezetten realistának tekinthető. Nem tartalmaz túlzott ígéreteket, az egyes témákhoz pragmatikus a hozzáállása. Arra egyelőre azonban nem ad receptet, hogy a korábbi "osztogatási" politikából fakadó terhekkel miként lehet megbirkózni.

A kormányprogram végrehajtásánál messzemenően figyelembe kell venni, hogy a vállalkozói szektor ma hármas szorításban él: a költségvetés a hiányt részben a kiadások lefaragásával, részben a bevételek növelésével javítja (az előbbi piacszűkülést, az utóbbi a vállalkozóknál pedig eredmény-csökkenést okoz), a forint reálfelértékelődése miatt az exportőrök nem tudnak kellő mértékben helytállni, a belső piacra termelőket az olcsó import és a magas forint kamatterhek sújtják, a hazai szabályozásban esetenként túlzottan megkövetelt EU előírások miatt sok vállalkozásnál mutatkoznak jelentős többlet-terhek.
Az MKIK közelítő számításai szerint 2004-ben a vállalkozások jövedelmi pozíciója mintegy 110 milliárd forinttal romlott, és valószínűsíthető, hogy 2005-től sem lehet javulásra számítani.
A kormányprogram "jóságát" az fogja minősíteni, hogy tartalmának meg lehet-e feleltetni a szabályozást. A közterhekben tervezett változások és a költségvetés eddig megismert előirányzatai egyelőre nem erre utalnak.

a) A PM még nem nyújtotta be a költségvetést az Országgyűlés elé, így az adatok még nem állnak rendelkezésre. Az viszont már szinte bizonyosra vehető, hogy a központi költségvetés adóbevételeinek GDP-ben mért aránya érezhetően nő (20,48-ról 21,23%-ra).

b) A kétkulcsossá váló személyi jövedelemadózás dacára (költségvetési kiesés 100 Mrd Ft) az szja-bevételek több mint 7%-kal emelkednek. Okok: az adórendszerbe "beépített" inflációs többlet (az idén is legalább 30-40 Mrd Ft), az adókedvezmények radikális szűkítése, továbbá az osztalék- és egyéb jövedelmek forrásadójának 20-ról 25%-ra emelése.

c) 2005-től 25%-os adó sújtja az árfolyamnyereséget (kb. 20 Mrd Ft költségvetési bevétel). A korábbi kormányzati ígéretekkel szemben az eho csökkentésére csak később, 2005 novemberétől és kisebb mértékben kerül sor (1.200 Ft/fő/hó csökkentés).

d) A hitelintézeteket két évig külön elvonás, a "bankadó" terheli 2005-ben és 2006-ban (évi 32 Mrd Ft).

A pénzügyi kormányzat kapkodását érzékelteti, hogy diszkriminatív jellegű elvonásra tett javaslatot a kamatadó érvényesítése helyett, ami az érintettek számára is elfogadható, hosszabb távra alkalmazható stabil szabályozási elem lehetne. A kompromisszumként ajánlott kamatrés-adót az érintettek utólag megvétózták, így a kérdés nem tekinthető lezártnak.

e) 2005-től 4%-os vállalkozási járulékot vetnek ki a kisvállalkozások járulékköteles kifizetései után, amelynek fejében nekik is jár a "munkanélküli" ellátás. Az elképzelés helyes, de jobb lenne önkéntes alapokra helyezni.

f) A 2004-től bevezetett innovációs járulék kulcsa az innovációs törvénynek megfelelően emelkedik, ami 2005-re mintegy 5 milliárd forinttal növeli a járulékfizetési kötelezettséget.

g) A mobiltelefon használatának megadóztatására 2005-től akkor kerül sor, ha nincs hívásrészletező. Ekkor az a vélelem, hogy a beszélgetések 50%-a magáncélú, amelyeknek viselniük a közterheket (számítások szerint 100 Ft díj után 38 Ft).

Éves szinten a telefonszolgáltatás díja kb. 750 Mrd Ft, amelynek mintegy fele jut a mobilfóniára, ennek egyharmada pedig a munkahelyi személyes használatú mobilkészülékeken lebonyolított beszélgetésekre. A többletteher 25 milliárd forintra becsülhető.

h) A lakáspolitikai támogatások újabb és újabb szigorításai negatívan befolyásolják több vállalkozói szegmens lehetőségeit, amit csak részben ellensúlyozhatnak a 2005-től működő új elemek (gyermekes fiataloknál a saját erőt pótló, illetve mérséklő hitelgarancia, használt lakásvásárlásukhoz "fél szocpol" nyújtása).

i) A minimálbér tervezett 4 ezer forintos emelése (és közterhei) 35-40 milliárd forinttal növelik a vállalkozói szektor terheit.

A 2005. évi szabályozás számos pozitív elemet is előirányoz. A helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségnek már nem a 25, hanem 50%-a írható le a nyereségadó alapjából, bővülnek a fejlesztési adókedvezmények. A munkaerőpiac egyes szegmenseiben az állam átvállalja a társadalombiztosítási kötelezettség egy részét ( 800 E Ft/év bruttó bér után 150 E Ft járulék-elengedéssel számolva, a PM 70 ezer munkavállaló után kalkulálja a kedvezményt).

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo