“Csalás: a nem menedzselt kockázat” címmel az Ernst and Young tanulmányt jelentetett meg a vállalatokat fenyegető belső veszélyről. A nemzetközi felmérésben részt vevő vállalatok több mint felét tavaly súlyosan károsította csalás – közel 20% közülük több mint 10 csalást fedezett fel házon belül, amely jelentős veszteséget okozott a cégnek.
A csalások többszázezer dolláros kárt okoztak a vállalatoknak, több mint 10%-uknál a veszteség meghaladta az 1 millió dollárt. A csalásokért több mint 50%-ban a vállalatvezetők voltak felelősek, 85%-ban azok a menedzserek, akik kevesebb, mint egy éve voltak a cég élén. Az alkalmazottak a csalások mindössze egyharmadáért voltak okolhatók a felmért szervezetek körében.
A vállalatoknál a kockázati tényezők nagymértékben megnőttek az elmúlt időszakban. Az állandó mozgásban lévő munkavállalók, akik átmeneti jelleggel rövid időt töltenek egy cégnél ugyanúgy kockázati források, mint az egyre bonyolultabb felépítésű, áttekinthetetlen szervezetek. A külső tényezők közül többek között az Internet a legfőbb veszélyforrás, amely mind technikailag, mind információ-hordozóként tartalmilag növelheti a kockázati tényezőket egy cégnél. A felmérésben részt vett vállalatok vezetői leginkább a cég vagyonának hűtlen kezelésétől, a számítógépes bűnözéstől és a korrupciótól tartanak. Kisebb mértékben ugyan, de szintén aggasztja őket a vállalaton belüli szervezett bűnözés valamint a pénzügyi jelentésekből származó csalás. A csalások megelőzésére illetve időbeni felfedezésére hasznos lehet, ha a vezetők időről-időre feltesznek néhány kérdést a vállalatukkal kapcsolatban. Ezek a profit valódiságára, a cégben lévő hiányosságok kontrollálására illetve a cégkultúrára vonatkozhatnak – e tényezők mind növelhetik vagy csökkenthetik a kockázat kialakulásának veszélyét.
A cégek egyre komolyabban veszik a csalás veszélyét, amelyet az is jelez, hogy a felmérésben részt vevők több mint felénél életben van a felelős vállalatirányítási szabályozás (corporate governance code), amely ma 33%-kal gyakoribb, mint két évvel ezelőtt.
Mivel a világ összes vállalata közül szinte minden hetediknél minimum 1 millió dollár értékű csalás fordul elő évente, az Ernst and Young nemzetközi kutatásának eredményei minden bizonnyal érdekesek és megfontolandók lesznek a magyarországi vállalatvezetők számára is. “Ez különösen azon tapasztalatok tükrében nyer jelentőséget, hogy a belső ellenőrzés hazai gyakorlatai sok esetben csupán árnyékai a nemzetközi sztenderdeknek. Remélhetőleg az ilyen és hasonló felmérések hozzásegítik a tulajdonosokat, illetve az ő megbízásukból tevékenykedő igazgatókat annak megértésében, hogy nem elegendő a munkaköri leírásokra, az elfogadott szervezeti és működési szabályzatokra támaszkodni, hanem szükség van olyan objektív keretrendszerek és eszközök kialakítására, amelyek a kontroll-hiányosságokat felismerik és – lehetőleg a kockázati esemény bekövetkezése előtt – azokat korrigálják”, mondta Doszpod Dénes az Ernst and Young magyarországi vállalatának kockázatkezelési- és belső ellenőrzési szolgáltatásaiért felelős menedzsere.
A tanulmány fő üzenete, hogy a vállalatot lefedő pénzügyi, szervezeti és működési kontroll folyamatok kialakítása, folyamatos karbantartása felső szintű, folyamatos felügyeletet igényel.