A cég legújabb globális kockázati listájáról az adósságátrendezés nyomán lekerült Görögország, amelyet a CMA hosszú ideig a világ legkockázatosabb államadósaként tartott nyilván, ugyanakkor továbbra is a felső tízes mezőnyben van Magyarország, és csatlakozott e kockázati csoporthoz Spanyolország is.
A CMA DataVision új listáját - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) márciusi utolsó árazásai alapján sorolta be az egyes szuverén adósokat - jelenleg Ciprus vezeti, a második helyen változatlanul a szintén euróövezeti tag Portugália áll. E mérési módszer alapján mindkét valutauniós tagállam kockázatosabb adós, mint Pakisztán, Argentína, Ukrajna és Venezuela. A listán ezután Írország és Egyiptom következik, majd - a kilencedik helyen - Magyarország, amely így ugyanarra a helyre került, amelyet a CMA előző, tavalyi negyedik negyedévi listáján is elfoglalt. A legkockázatosabb tízes mezőnyt Spanyolország zárja.
A CDS hullámvasútja
Magyarország először 2010 utolsó negyedévben szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről a tavalyi első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben ismét visszakerült, és azóta ebben a csoportban van. (A vállalkozásoknál sem jobb a helyzet, hiszen a hazai cégek közül változatlanul minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek.)
Magyarország a kedden Londonban ismertetett lista összeállításához figyelembe vett márciusi utolsó zárószint szerint 544,3 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tíz államadós csoportjában, ez azonban jelentős javulás az év eleji kiugró magyar CDS-árazásokhoz képest.Az idei első kereskedési héten mértek 750 bázispont - vagyis tízmillió euró névértékű, ötéves futamidejű magyar kormánykötvényre számolva 750 ezer euró - feletti rekord CDS-díjszabásokat is, de az utóbbi hetekben folyamatosan 600 bázispont alatt jár a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama a londoni piacon.
Abban, hogy a magyar CDS felár több mint 200 ponttal csökkent a nemzetközi és a hazai folyamatoknak egyaránt szerepe volt. Egyrészt emelkedett a befektetők kockázatvállalási hajlandósága, ami részben a világ jegybankjainak, így az EKB-nak likviditásbővítő magatartásából táplálkozott. Másrészt a piacok a békülékenyebb kormányzati retorika alapján viszonylag gyors megállapodást "áraztak be" Magyarország és az IMF között. (Bár mostanában már inkább az a forgatókönyv látszik valószínűnek, hogy nem lesz megállapodás.) Sikernek látszott a vártnál és az EU átlagánál kedvezőbb IV. negyedévi magyar GDP-adat, noha ebben döntő szerepe a mezőgazdaság számára kedvező időjárásnak volt - vélte februárban a GKI.
32 százalék a csőd esélye
Magyarország esetében a CMA átszámítási modellje alapján ez a kumulatív távlati kockázat a márciusi záró CDS-árazást figyelembe véve 32 százalék. A globális adóskockázati listát vezető Ciprus és Portugália esetében azonban a CMA 64, illetve 60 százalék körüli hosszú távú törlesztésképtelenségi rizikót számolt ki a két ország egyaránt jóval 1100 bázispont - tízmillió euró szuverén kötvénykötelezettségre számítva 1,1 millió euró - feletti negyedévzáró CDS-középárfolyamai alapján. (Tízezreket takarítanánk meg fejenként az IMF megállapodással.)
Közép-Kelet-Európa egésze meglehetősen jól teljesített e mércén: a térség országainak CDS-kontraktusai átlagosan 25 százalékkal lettek olcsóbbak az idei év eleje és március vége között. A régiós átlagon belül Oroszország, Lengyelország, Csehország, Litvánia és Lettország törlesztéskockázat-biztosítási tranzakcióinak árazása egyaránt 35 százalék körüli mértékben csökkent. A teljes globális mezőnyben a legrosszabb teljesítményt a törlesztéskockázati biztosítási kontraktusok árazásának változása alapján Spanyolország nyújtotta, amelynek CDS-díjszabása a CMA keddi elemzésének kimutatása szerint az idei első negyedévben 13,7 százalékkal 430 bázispontra emelkedett.