Magyarországnak is hozzá kell kezdenie saját adórendszerének modernizációjához, reformra azonban nincs szükség, egy adórendszert egyébként sem lehet hirtelen felindulásból, rögtönözve felépíteni - mondta Pitti Zoltán tudományos kutató, volt APEH-elnök.

Európa nettó tőkeexportőr, a kiáramló tőke elsősorban az Egyesült Államokba megy, s csak 8-9 százaléka az új tagállamokba, nem igaz tehát, hogy az utóbbiak alacsony adókulcsaikkal elszívják a régi tagállamoktól a tőkét - jelentette ki Pitti Zoltán. A tőke USA-ba áramlásában szerepe lehet annak, hogy az európai és amerikai adóteher között 11-12 százalékpontos különbség van az utóbbi előnyére - tett hozzá. A tőkeáramlás részben eszköze, részben következménye az adóversenynek. A külföldi működőtőke-befektetések terén irányváltás és struktúraváltás tapasztalható. Az utóbbit jelzi, hogy a befektetések egyre inkább fúziókat, felvásárlásokat finanszíroznak, s Pitti Zoltán szerint egyre több, a Molhoz hasonló esettel lehet majd találkozni.

Áfa ne nőjjön

Magyarországon a munkát terhelő magas adókat csökkenteni kellene, a fogyasztást terhelő adók további növelését azonban rendkívül kockázatosnak tartja a társadalom magas ütemű differenciálódása miatt. Az ingatlanadót a kutató szerint a társadalmi igazságosság érdekében nem lehet kikerülni. Az evát ugyanakkor nem tartja előremutatónak, szerinte nem ösztönzi a teljesítményt.

Vértes András, a GKI igazgatója úgy vélekedett: adóval nem lehet versenyképessé tenni azt, ami nem az. Úgy vélte, az adórendszerek a politika foglyaivá váltak, különösen választások idején. Teljes körű vagy alapvető adóreformra, amin a politika egyébként általában adócsökkentést ért, sem szükség, sem lehetőség nincs, a rendszert azonban sok ponton javítani lehetne és kellene is - jelentette ki. Ebben az évtizedben nagymértékű adócsökkentésre a GDP szintjén nincs lehetőség - hangsúlyozta Vértes András, aki szerint az adórendszer belső átrendezésétől komoly változást nem lehet várni.

A kis adók összevonását haladéktalanul el kellene kezdeni, ez jelentősen csökkentené a vállalkozások adminisztrációs terheit, javítaná közérzetüket. A GKI igazgatója fontosnak tartja az adóalap szélesítését is, mint mondta, közbotrány, hogy a kettős könyvvitelű társas vállalkozások több mint 40 százaléka veszteséges, ahhoz, hogy ez változzon, társadalmi egyetértés kellene. Az eva - a mostani 25 százalékos kulcs mellett - Vértes szerint nem hátrányos a magyar gazdaság számára. (A PM szakértői ezzel éppen ellentétesen úgy vélekednek, hogy meg kéne szüntetni az evát és az ekhót.)

2,6 millióan nem fizetnek

A GKI igazgatója felhívta a figyelmet: a 4,3-4,4 millió szja bevallóból 2,6 millióan nem fizetnek vagy gyakorlatilag zéró adót fizetnek, az szja több mint 50 százalékát így 7-8 százalék fizeti be, ami az EU-ban példátlan. Úgy vélekedett: a tavalyi intézkedések hatására némileg javult a helyzet, de az alapvető arányok nem változtak. Az adójóváírást szerinte be kellene fagyasztani vagy fokozatosan kivezetni. A közkeletű tévtanok közé sorolta, hogy az adó - így például az szja - csökkentése segíti a foglalkoztatást.

A helyi iparűzési adót (hipa) Vértes András szerint indokolt volna fokozatosan megszüntetni, valódi önkormányzati adóvá alakítani, ésszerű mérték mellett. Támogatta az ingatlanadó bevezetését, amit a vállalkozások is fizetnének.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter szerint a magyar adórendszer megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, bár az arányok nem tökéletesek. A változtatásokhoz véleménye szerint jó előkészítés, társadalmi párbeszéd szükséges.