A szóvivő leszögezte, hogy nem tudja megelőlegezni a válasz tartalmát. Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan témáról van szó, amelynek megvitatása időszerű, hiszen a nemzetközi gazdaság válság nyomán az EU jelenleg dolgozik a tagállamok közti gazdasági együttműködés fokozásának lehetőségen és a szabályozás javításán.

A kezdeményezés Lengyelországtól indult, és Magyarország mellett még Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia, Lettország, valamint Svédország csatlakozott hozzá.  A megkeresést Olli Rehn pénzügyi biztos mellett a tagállamok közti gazdasági együttműködés javításával foglalkozó, miniszteri szintű munkacsoport irányítójának, Herman Van Rompuy uniós elnöknek is eljuttatták.

Elszámolnák a költségeket

Magyarország 1997-ben hajtott végre nyugdíjreformot, az addig tisztán állami nyugdíjrendszer ekkor bővült ki a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillérrel. Ez az intézkedés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében született, a reform költségvetési hatásainak ugyanakkor az elszámolási szabályokban is tükröződniük kell a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint.

"Mivel a költségvetés megelőlegezi a magán-nyugdíjpénztáraknak, azaz a tőkefedezeti rendszernek átutalt évente többszázmilliárd forintos összeget, amelyet később nem kell kifizetni nyugdíjakra, komoly közgazdasági érvek szólnak a lengyel-magyar, s most már kilenc ország  kezdeményezése mellett" - mondta az MTI kérdésre Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hozzátette azt is, hogy lengyel kollégájával már 2010 elején kezdeményezte az Európai Tanács elnökénél, Herman Van Rompuynál, a magánnyugdíjpénztári befizetések beszámíthatóságát az államháztartási mérlegekbe. "Erről a kezdeményezésről akkor tájékoztattam Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét, a Fidesz alelnökét is" - rögzítette Oszkó Péter.

A kilenc ország által támogatott kezdeményezés szakmai szempontból azért indokolt, mert az intézményi tulajdonban álló magánnyugdíjpénztárak azokból a társadalombiztosítási befizetésekből képzik vagyonukat, amelyeket a munkavállalók nem az állami nyugdíjalapba, azaz az államkasszába fizetnek be, pontosabban oda, de az állam a magán-nyugdíjpénztárakba utalja át az összeget - magyarázta az expénzügyminiszter. Hozzáfűzte azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak fokozatosan átveszik az állam szerepét a nyugdíjak kifizetésénél, s így az állami nyugdíjbiztosítási alap terhei fokozatosan mérséklődnek a későbbi évek során. A folyamat az államháztartás mérlegében ebben az évben például 350 milliárd forintos kiadást, azaz hiányt eredményez.

A Világgazdaság című üzleti napilap számításai szerint ha az Európai Unió figyelembe veszi a magyar nyugdíjreform költségét, azaz a magánnyugdíjpénztárnak átutalt költségvetési összeget, akkor az államadósság jelenlegi, a GDP 79 százalékát kitevő összege a GDP 73-74 százalékára csökkenne. Ha a nyugdíjreform teljes költsége elszámolható lenne, akkor a magyar államháztartás 2010-ben, GDP arányosan 2,9 százalékos többletet mutatna.