A legfrissebb összehasonlítható adatok az ezredforduló környékére állnak rendelkezésre, az ezekből levont következtetések azonban 2003-ra is érvényesek. A rendszerváltás idejére a lakásellátottság tekintetében Magyarországon vezető helyet foglalt el a volt szocialista országok között és a kilencvenes évek végéig – az igen alacsony újlakás-építési ütem mellett is – megőrizte ezt a pozíciót. (Tény az is, hogy ez csökkenő népesség mellett következett be.)
Ezt mutatják a laksűrűségi mutatók is. A túlzsúfolt lakásokban élők aránya az ezredfordulón alig haladja meg az EU-országok átlagát, és a magyar adat az EU-országok középmezőnyében található.
A teljes elemzés ide kattintva tekinthető meg.
A magyar lakáshelyzet nemzetközi összehasonlításban
Fontos aspektusa lehet a mai magyarországi lakáshelyzet megítélésének, ha a lakásviszonyok legfontosabb – statisztikailag is mérhető – mutatóit összevetjük az európai országok hasonló indikátoraival. Egy évvel az EU csatlakozás előtt kézenfekvőnek tűnik, hogy az összehasonlítandó országok közé soroljuk egyrészt a jelenlegi EU tag, másrészt a várhatóan most belépő, illetve a későbbiekben belépni szándékozó országokat.
Véleményvezér
Mulatságba fordult a magyar focibajnokság közvetítési jogának aukciója, senki nem jelentkezett
A politikusok, fene nagy étvágyukban, a sportot is bekebelezték.
Nyugdíjazott fegyvereket küld Belgium Ukrajnának, drónok ellen teljesen jók
Ezt se gondolta volna senki.
