A legfrissebb összehasonlítható adatok az ezredforduló környékére állnak rendelkezésre, az ezekből levont következtetések azonban 2003-ra is érvényesek. A rendszerváltás idejére a lakásellátottság tekintetében Magyarországon vezető helyet foglalt el a volt szocialista országok között és a kilencvenes évek végéig – az igen alacsony újlakás-építési ütem mellett is – megőrizte ezt a pozíciót. (Tény az is, hogy ez csökkenő népesség mellett következett be.)
Ezt mutatják a laksűrűségi mutatók is. A túlzsúfolt lakásokban élők aránya az ezredfordulón alig haladja meg az EU-országok átlagát, és a magyar adat az EU-országok középmezőnyében található.
A teljes elemzés ide kattintva tekinthető meg.
A magyar lakáshelyzet nemzetközi összehasonlításban
Fontos aspektusa lehet a mai magyarországi lakáshelyzet megítélésének, ha a lakásviszonyok legfontosabb – statisztikailag is mérhető – mutatóit összevetjük az európai országok hasonló indikátoraival. Egy évvel az EU csatlakozás előtt kézenfekvőnek tűnik, hogy az összehasonlítandó országok közé soroljuk egyrészt a jelenlegi EU tag, másrészt a várhatóan most belépő, illetve a későbbiekben belépni szándékozó országokat.
Véleményvezér
Fóbia vagy valóság, hogy Putyin Európa ellen készül?
Oroszország hatalmas hadi készleteket halmoz fel, de ki ellen?
Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala
A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
