Az elmúlt évek gazdaságfejlesztési nehézségei rámutattak arra, hogy mind hazánk befektetési vonzáserejének erősítése, mind pedig a területfejlesztési, a foglalkoztatáspolitikai célkitűzések elérése kiszámítható és biztonságos gazdasági környezetet, átlátható infrastruktúrafejlesztési koncepciót igényel. Ennek hiányában nehezen lehet teljesíteni EU integrációs feladatainkat.
Összességében a gazdasági fejlettségünknek megfelelő úthálózat-sűrűséggel szemben a gyorsforgalmi úthálózat jelenlegi hossza (633 km) és sűrűsége (6,8 km/1000 km2). Ennek feloldására az előterjesztés szerint 2015-re el kell érni, hogy a gyorsforgalmi úthálózat hossza érje el a 2520 km-t biztosítva ezzel a 27 km/1000 km2 értéket, megközelítve az EU 15-ök akkori mutatójának átlagát.
Hazánk az elmúlt tíz év átlagában közútfejlesztésre és az úthálózat fenntartására a gazdasági lehetőségek szerint keveset költött. Az Európai Unió átlagától jelentősen elmaradó gyorsforgalmi úthálózat-sűrűség és a közúthálózat szolgáltatási színvonalának javítása, valamint felzárkózásunk felgyorsítása érdekében az előterjesztésben szereplő 2003-2006. évek közötti időhorizonton az elmúlt 10 év átlagos mértékének közel háromszorosa tűzhető ki megvalósítható célként.
Az előterjesztésben bemutatott fejlesztések és az ehhez szükséges források előteremtése nélkül nem érhetők el az előzőekben ismertetett célkitűzések.
Ez lehetővé tenné, hogy a kormányzati ciklus időszak végére:
- A gyorsforgalmi úthálózat jelenlegi 633 km hossza 420 km gyorsforgalmi út (326 km autópálya és 94 km autóút) átadásával 2007. január 1-re 1053 km-re bővüljön.
- 2003-2006. között további 425 km gyorsforgalmi út (155 km autópálya és 270 km autóút) építése kezdődhessen meg.
- A 2015-re tervezett hálózat megvalósítása érdekében a 2003-2006. közötti időszakban a megépített és az építés alatt álló szakaszokon túl mintegy 800 km újabb nyomvonalat lehet előkészíteni (tervezés, területszerzés, régészeti feltárás).
- Megvalósuljon a gyorsforgalmi úthálózaton az EU követelményeknek megfelelő állapotjavító és megőrző, az egyéb országos közutakon pedig az állagromlást megállító fenntartási és üzemeltetési stratégia.
A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési feladatainak összköltsége a 2003-2006. közötti időszakban – amelyek összhangban állnak az EURÓPA TERV-vel -, 2002. évi árszinten meghaladja az 1000 Mrd Ft-ot. Az elmaradt fejlesztéseken túl természetesen – a fenntartási és üzemeltetési hiányt is megpróbáljuk pótolni. Az előterjesztésben szereplő programot több forrásból valósítjuk meg. Közvetlen költségvetési forrásként jelenik meg a Felzárkóztatási Infrastruktúra Fejlesztési Alapprogram (FIFA), az Útfenntartási és –fejlesztési célelőirányzat (ÚFCE), valamint a kiemelt kormányzati beruházások előirányzata. Mindezekhez társulhatnak hosszú lejáratú hitelek (EIB, EBRD, belföldi pénzintézetek), amelyek a költségvetés bevételeit bővítik, de célzott felhasználással és több évre széthúzva a törlesztő részleteket. Nem költségvetési forrásként jöhet szóba a magántőke (koncessziós változat), illetve az operatív lízing.
A fentiek elérését segítheti az Európai Unió ISPA, valamint a Kohéziós Alap támogatása. További EU forrásokhoz juthatunk a Strukturális Alapból, a környezetkímélő infrastruktúra fejlesztése és az elérhetőség javítása céljából, amelynek projekt-listája elkészült és Európai Uniós egyeztetése folyamatban van.
Így a finanszírozás tekintetében is a legoptimálisabb kombinációt alakíthatja ki a Kormány. Ezeket a költségvetést kímélő lehetőségeket kell 2003. szeptemberéig megvizsgálni, feltárni és figyelembe venni a költségvetési tervezés során.
Az előterjesztés és az EURÓPA TERV a Kormány-program 2002. májusában közzétett és most meghozott célkitűzéseit hivatott kormányzati döntés útján megalapozni. E célok közé tartozik – a Kormány programjával összhangban – “az M0, M3, M5, M7 autópályák és a kapcsolódó gyorsforgalmi utak építésének folytatása és befejezése, a 4., 6., 8. főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztése, települések közötti és településeket elkerülő utak, mellékutak, kistelepülések feltáró útjainak fejlesztése, valamint növekvő források biztosítása az úthálózat üzemeltetésére és fenntartására.”
Forrás: GKM
