A biztosítás alapvető szervezeti-jogi szabályait a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (régi Bit) rögzíti, és ez is megváltozott 2004. május 1-jétől, az európai uniós csatlakozásunkkal. Mégpedig a jogharmonizáció megteremtése érdekében két lépcsőben. A változásokat az országgyűlés 2003. évi LX. törvényként (új Bit.) fogadta el. Amit érdemes kiemelni, hogy a biztosítók érdekvédelme mellett a rendeletet alkotók különösen odafigyeltek a kis emberek, a biztosítottak érdekvédelmére, kiszolgáltatottságuk megszüntetése érdekében. Ez anyagi és jogi biztonságot jelent. Az új Bit. az ügyfél érdekeit elsősorban a megfelelő tájékoztatással védi. Ezért a már meglévő 38 fogalom meghatározást 74-re bővítette, melyeket négy csoportra oszthatunk:
a. a változatlanul átvett fogalmak,
b. az ismert, de az új törvény által kiegészített fogalmak,
c. az új törvény által bevezetett fogalmak,
d. az Európai Unió 4. sz. gépjármű-felelősségbiztosítás irányelve által létrehozott intézmények nevesítése.
A régi Bit mellett a gépjármű üzemben tartásának kötelező felelősségbiztosításáról kormányrendelet rendelkezett, melyet PM-rendeletekkel szabályoztak. Az uniós csatlakozás szükségessé tette, hogy az új Bit. az Európai Unió 4. sz. gépjármű-felelősségbiztosítási irányelvéből a fogalom meghatározásokat és a részletes szabályokat átvegye. A magyar biztosítási jogrendszerben ezeket az átvett elemeket törvényi szintű jogszabályban kellett szabályozni. A 190/2004. (VI. 8.) kormányrendelet megalkotásával a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításának jogi szabályozottsága teljes mértékben megvalósult, mely 2004. július 1-jével lépett hatályba.
A kormányrendelet 19 paragrafusa szerint 2004. július 1-jén már megkötött kötelező felelősségbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell ezeket az új jogszabályokat. A határozott időtartamra kötött szerződések esetén a megkötés időpontjában érvényben lévő rendelkezések az irányadók. E paragrafus kitér a káresemény megtörténtének időpontjára is, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Itt is az a szabály érvényesül, hogy a 2004. július 1-je előtt bekövetkezett káreseményekre a káresemény megtörténtekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által működtetett szervezettel kapcsolatos néhány fogalom:
Kártalanítási Szervezet - feladata a magyar károsult más tagállamban elszenvedett kára kapcsán a kárigények elbírálása és kielégítése.
Információs Központ - feladata a gépjármű üzemeltetése során harmadik személynek okozott károkból eredő kárigények rendezése érdekében adatok, információk szolgáltatása és az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása. Az Információs Központot az működtetheti, aki a gépjármű-felelősségbiztosítást műveli és az alapvető feladata az adatközlés. Együttműködik más tagállamokban működő információs központokkal, és az előirt adatokat a baleset megtörténtét követő hét éven során megadhatja. Az Információs Központ olyan adatokat jogosult továbbítani más tagállamok területén működő információs központ felé, amelyek a magyar jogszabályban meghatározott adatvédelemnek megfelel.
Kárrendezési megbízott - a biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosított gépjármű EU tagállamok bármelyikében történt üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi és képviseli a károsulttal szemen a biztosítót. A kárrendezési megbízott személyéről az Információs Központ ad felvilágosítást.
Nemzeti Iroda - a Magyar Köztársaság területén működő szervezet, amely a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő kárrendezési, elszámolási és koordinációs feladatokat látja el. A Nemzeti Iroda látja el a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ kormányrendeletben meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetségén (MABISZ) belül működik, melynek jogait és kötelezettségeit a MABISZ biztosítja.
