I. Orbán Viktor bevezetője
II. Matolcsy György többek között a minimálbérről
III. Varga Mihály kamarai-kormányzati kollégiumokat ígér
IV. Aktuális kérdések, röviden
„Ha én vállalkozó lennék, az is fontos lenne a számomra, hogy milyen hangulatú, lelkületű, értékrendű országban tevékenykedek” – jegyezte meg mintegy hétszáz kamarai vezető, hazai kis- közepes és nagyvállalkozó előtt február 8-án délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök. Aki nemcsak elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökének, Parragh Lászlónak a meghívását a „Gazdasági Évnyitó”-ra a budapesti Kongresszusi Központba, hanem Matolcsy György gazdasági miniszterrel és Varga Mihály pénzügyminiszterrel együtt a hallgatóság – ahogy Parragh László fogalmazott – „előre nem szűrt” kérdéseire is válaszolt.
I. A miniszterelnök bevezetőjében gratulált a jelenlévőknek, hogy „a kamara megújításában meghozták fontos döntéseiket”. Ő maga nem mint gazdasági szakember – ezt nem állítaná magáról –, hanem mint politikus volt híve a kötelező kamarai tagság helyett az önkéntesség bevezetésének, mivel nagyon fontos, hogy a „kormány feje és a kamara feje között őszinte együttműködés legyen”. Ennek pedig szerinte feltétele, hogy „tudjuk kik, milyen indokoktól vezérelve vannak itt”.
Ma már talán eljött az az idő – jelentette ki – amikor a jövő körvonalai látszanak a világban, és mivel a következő tíz-tizenöt évben nem várható újabb, nagyobb átrendeződés, pontosan tudjuk Magyarország helyét mind katonai biztonsági, mind gazdasági szempontból.
A miniszterelnök az állam és a magyar vállalkozások viszonyát elemezve hangsúlyozta:
1. Szép sikereket ért el az elmúlt tíz év alatt a gazdaság, „de alapvető baj, hogy egészségtelen a szerkezete.” Orbán nem tudja, hogy lehetett-e volna ennél jobban végrehajtani a rendszerváltást, de azt igen, hogy több teret kell nyitni a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ma már van a magyar gazdaság olyan erős, hogy a kisvállalkozásoknak adott kedvezmények ne borítsák fel a makrogazdaság egyensúlyát.
Orbán Viktor kijelentette: 2. új gazdaságpolitika küszöbén állunk. Míg a kilencvenes években elsősorban a külföldi befektetők támogatása volt a jellemző, mára elérkezett az ideje, hogy – nem tagadva a külföldi tőke meghatározó szerepét a gazdasági szerkezetváltásban – a hazai kis- és középvállalkozás támogatására kerüljön a hangsúly.
Többek között azért, mert: 3. ma már bővül a belföldi fogyasztás, s a gazdaság növekedése tartós.
4. A német és japán ötvenes illetve hatvanas évekbeli fejlődés jellemzője volt, hogy előbb a nagy cégek futottak fel, és később követte őket a kisebbeké. Ugyanez tapasztalható Magyarországon most. De hiába indult be a folyamat, automatikusan, célzott kormányzati segítség nélkül nem hozza magával a kis- és középvállalkozások erősödését.
A privatizáció sajátos logikája – fejtegette a miniszterelnök –, hogy a szűkülő piacon már nem csak az állam és a vállalkozások kerültek gyakran szembe egymással, de a vállalatok egymással is. Most, hogy a magánosítás lényegében lezárult, „eljött a pillanat, hogy a vállalkozások összefogjanak egymással és ne tekintsék egymást ellenségnek”. A Széchenyi-terv erről szól, újfajta kormányzati és vállalati együttműködésről, ami „kamarai oldalról is fogadókészséget” feltételez.
II. Matolcsy György a miniszterelnök gondolatmenetét folytatva vette át a szót: igen, egészségtelen gazdasági szerkezet alakult ki. Ahhoz, hogy a globális térben versenyképesek legyünk, erős kis- és középvállalkozásokra van szükség, továbbá erős hidakra a kicsik és a multinacionális végek között és erős „turizmusiparra”. Nem elég rábízni magunkat a globális folyamatokra, hanem módosítani kell a beteg szerkezetet. A Széchenyi terv lényegét pedig a mintegy negyedórás elemzés összegzéseként úgy jellemezte, hogy az „zömében kínálatbővítő és részben keresletélénkítő.”
A gazdasági miniszter bejelentette, hogy tárcája a kamarával közösen megvizsgálja a megemelt minimálbér hatását a leginkább érintett ágazatokban, és elképzelhető, hogy a munkaerő-piaci alapból a leginkább nehéz helyzetbe kerülőket átmenetileg kisegítik.
III. Varga Mihály, hangsúlyozva, hogy egy hónapja hivatalban lévő pénzügyminiszter és ilyen minőségében először jelenik meg vállalkozói kör előtt, a reprezentációs költségek nagy vihart kavart új adózási szabályainak a felülvizsgálatát, illetve a „vállalatok mindennapi működését érintő jogszabályok” hatásvizsgálatát ígérte, amihez kormányzati és kamarai tagokból álló kollégiumokat hoznak létre.
IV. Kérdésekre válaszolva a kormány tagjai egyebek között kijelentették:
– A forint euróhoz kötése az árfolyam-politikában valóban a forint relatív felértékelődéséhez vezethet, ami valóban kedvezőtlenül hat az olyan exportáló cégekre, mint például az a mezőgazdasági gépgyár, amelynek a vezetője a kérdést feltette. De egyfelől a társadalomban vannak olyanok is, akiknek kedvező az ezzel együtt járó importár-csökkenés; másfelől az uniós tagsággal nem kívánunk egyidejűleg a monetáris unióhoz is csatlakozni, meg kell várnunk előbb a tagsággal járó változások hatását.
– A hatalmas kereskedő láncok erőfölénnyel való visszaélését a hazai beszerzési társulások érdekének a védelméért a Polgári Törvénykönyv módosításával kívánja a kormány biztosítani. A versenytörvény az európai normák szerint erre nem alkalmas.
– Az agrárgazdaság problémái az 1991–92-ben elhibázott kárpótlásra vezethetők vissza, ezért addig nem lehet előbbre lépni, amíg a föld kérdése nem tisztázódik. A kormány még ebben a félévben be kívánja terjeszteni a birtokpolitikáról szóló törvényt. Lehet, hogy családibirtok-modellt, lehet, hogy a korszerű művelést lehetővé tevő nagybirtok-modell kialakítása a megoldás, ezt el kell dönteni. Mivel azonban a földkérdés nemcsak gazdasági, hanem elsősorban társadalmi kérdés, a miniszterelnök a családi középbirtokoknak adna előnyt. S a támogatási rendszert úgy alakítanák ki, hogy egy bizonyos hektár fölött kell szakmai kérdésként kezelni, ez alatt azonban szociális kérdésként. A fidesz–kisgazda koalícióban van annyi erő – jelentette ki Orbán, ami a hallgatóságból nevetést váltott ki –, hogy ezt a munkát a kormány el tudja végezni. (Torgyán József lemondását az agrár-miniszteri posztról ezen a napon, este jelentették be! – a szerk.)
– Budapest fejlesztésére a 2001–2002. évi költségvetésben több milliárd forint van beépítve, ezért a kormány nem érzi úgy, hogy kivonná magát a fővárosi fejlesztésekből. Ezt szolgálja az M0-s autópálya továbbépítésére adott 100 milliárd, a vasút, a volánbusz együttműködés támogatása, az egy milliárd forinttal létrehozandó Budapesti Interglobális Logisztikai Központ, az 1996-os közlekedési koncepció megújítása, aminek a budapesti fejezetét „összhangba fogják hozni a főváros saját koncepciójával.”
– Az autópálya-építés pályáztatása illetve nem pályáztatása „állatorvosi ló”. Mert az már a miniszterelnök szerint bebizonyosodott, hogy az állami autópályák sokkal olcsóbbak, mint a koncessziósak, illetve, hogy ha ezek a hatalmas beruházások állami pénzből – értsd az adófizetőkéből – valósulnak meg, akkor a megbízásoknál a hazai tulajdonú cégeknek elsőbbséget kell élvezniük. Nem lehet tehát őket – ahogy történt az korábban – olyan pályázati feltételek kiírásával eleve kizárni – mint például a fedezet-előírás stb. –, aminek biztosan nem tudnak eleget tenni.
Elmossa az árrésstopot a recesszió?
Mekkora sebeket ejt rajtunk Donald Trump vámháborúja?
Online Klasszis Klub élőben Jaksity Györggyel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves közgazdászt!
2025. április 22. 15:30
Véleményvezér

A statisztika azt mutatja, hogy mit sem érnek a kormányzati hatósági árak
Árkorlátozás ide, vagy oda, azok mennek felfelé.

2,9 milliárd forintért árulja dubaji luxuslakását a volt jegybankelnök fia
Szépen gazdagodott a Matolcsy gyerek.

A cseh kormánypártok Orbán Viktor rémével kampányolnak
Orbán Viktort kifejezetten negatív színben tüntetik fel cseh plakátokon.

Szijjártó Péter nagyon megdicsérte magát az USA vámok felfüggesztése kapcsán, bár semmi köze nem volt hozzá
Szijjártó Péter rettenetesen büszke önmagára.

180 fokot fordult Orbán Viktor és Donald Trump barátja
A politikusok némelyike felülmúlja a szélkakasokat.