Március 27-én, az európai uniós jogharmonizáció jegyében módosította a parlament az 1992-ben hatályba lépett Munka törvénykönyvét. A módosítások között kizárólag a kormány javaslatait fogadták el. Kilenc uniós irányelvet kellett beépíteni a hazai jogrendbe, ebből nyolcban megegyeztek a szociális partnerek:

• Diszkrimináció esetén megfordul a bizonyítási teher, ennek értelmében a munkaadónak kell igazolnia, hogy nem követett el hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között.
• A férfiak és a nők azonos bérezésének elve.
• Tájékoztatási kötelezettség terheli a munkáltatót a munkavégzés helyéről, a munkakörről, a személyi alapbérről, a fizetés napjáról.
• Változás a csoportos létszámcsökkentés szabályaiban, hogy számításba kell venni a rendes felmondáson kívül a munkáltató által kezdeményezett közös megegyezéssel történő felmondást és a határozott idejű munkaszerződés lejártát is.
• A fiatalok védelme érdekében a 15–18 évesek naponta nyolc, hetente pedig legfeljebb 40 órát dolgozhatnak.
• A más munkahelyeken történő munkavégzés együttes ideje egy évben legfeljebb 110 munkanap lehet.
• A határozott idejű szerződéssel, illetve ideiglenesen foglalkoztatottakra vonatkozó szabályok.
• Az Európai Üzemi Tanács létrehozása.

A kilencedik, a munkaidő szervezését szabályozó pontnak visszavonását követelik a szakszervezetek. A Gazdasági Minisztérium szerint az eddigi Munka törvénykönyve nem korlátozta a napi és heti munkaidő mértékét, ezért naponta akár húsz órán át, szombaton és vasárnap is lehetett dolgoztatni valakit. A módosítás lényege, hogy most napi 12 órában és heti 48 órában maximálják a munkaidőt. A munkaadók azonban ma is meghatározhatnak olyan két hónapos időszakot, amelyen belül a munkaidőt aránytalanul lehet elosztani. Így hosszabb ideig lehet tizenkét órás műszakokban foglalkoztatni az alkalmazottakat, majd rövidebb, akár négyórás munkanapok beiktatásával „ihozni”a heti 48 órás átlagot. A kormány eredetileg szeretett volna ennél nagyobb négy- és hat hónapos időkereteket is lehetővé tenni, ám végül elállt szándékától.

Nem jutottak egyetértésre arról sem, hogy a módosított törvény megszabja-e, és ha igen, mennyiben az éves túlórák számát. A kormány és a munkaadói képviseletek szerint erre nem volt szükség, mert a módosított törvény a legtöbb munkakörnél a túlórákkal együtt maximálta a napi és a heti munkaidőt. A szakszervezetek szerint viszont a módosítás hatnapos munkahetet hozhat. A heti pihenőidő ugyanis a jelenlegi 48-ról, illetve az általános munkarendtől eltérően foglalkoztatottak 42 órájáról 40-re csökken.