A magyar gazdaság és saját cégük konjunkturális kilátásait kedvezőtlenebbnek értékelik, mint az év első felében – derül ki az Ecostat Top-100 konjunktúra indexéből. Az érték 48 százalék, s augusztus óta nem változott. A felmérésből az is kitetszik, hogy 2003-ban a magyar gazdaság a múlt évinél valamelyest alacsonyabb ütemben fejlődik. Az alapvetően exportvezérelt termelés mérséklődését a világgazdasági dekonjunktúra, a harmadik éve tartó kereslethiány okozza. A kedvezőtlen hatások részbeni ellensúlyozására élénkített belföldi kereslet jobbára a gazdaság pénzügyi egyensúlyát rontotta, a termelést lényegesen csak az építőiparban és kapcsolódó területein fokozta. A jóléti programokkal és rendkívüli bérkiáramlásokkal összefüggő reálbér növekedés a fogyasztási cikk import dinamikus bővüléséhez vezetett.

A legutolsó felmérés alkalmával mintegy tíz százalékponttal nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek saját teljesítményük fél éven belüli szinten maradását feltételezik. A javulásban bizakodó cégek köre szeptemberben mélypontjára esett. Szeptemberben – az augusztusi 42 százalékkal szemben – a cégek 46 százaléka számolt tevékenysége bővítésével, ezen belül legtöbben (41%) 5 százalék alatti teljesítménynövekedést feltételeztek. A szerény mértékben javuló várakozások az év végére lassan élénkülő piaci kereslettel állnak összefüggésben. Az idei utolsó és 2004 első negyedévében a nagyvállalatok valamivel több mint a fele (53%) saját előállítású készletei szinten tartását tervezi. A kívánatostól elmaradó értékesítési lehetőségek miatt növekvő készletszinttel számol a cégek egynegyede (korábban 17 százaléka). A vállalkozások 53 százaléka vásárolt készleteinek rövidtávú szinten maradásával számol. Az alapanyagok és félkész termékek készletszintjének kismértékű emelkedését 22 százalékuk tartja indokoltnak.

Magyarország számára a külgazdasági egyensúly alapvető feltétele a globális gazdaság, főként az euró-övezet fellendülése, s az ettől elválaszthatatlan exportnövekedés. A fejlettebb országokban emelkedő bizalmi mutatók „hangulatjavító” hatása a hazai nagyvállalatok üzleti várakozásaiban jelenleg még nem érzékelhető. Megítélésük szerint külpiacaik felvevőképessége rövid távon nem bővül a kívánatos mértékben. Termékeik és szolgáltatásaik belföldi felhasználása a takarékossági intézkedések és a fejlesztések alacsony szintje miatt csak szerény mértékben bővül.

A kormány napokban nyilvánosságra hozott, a versenyképesség növelését célzó adódöntései első olvasatban a vállalkozások terheit összességében nem növelik. A kilátásba helyezett változtatások azonban a gazdálkodó szféra körében a kiszámíthatatlanság, a bizalmatlanság érzését erősítik. Szeptemberben a nagyvállalatok többsége, 63 százaléka a kedvező beszerzési feltételek fennmaradását, 20 százalékuk javulását prognosztizálja. Fél éven belül a belföldi kereslet élénkülését a cégek 31; szinten maradását 42 százaléka feltételezi. A belföldi piac szűkülését az augusztusi 17 százalékkal szemben 28 százalékuk tartja reális lehetőségnek. A külföldi kereslet megítélésekor a korábbinál nagyobb vállalkozói kör (29%) számol élénküléssel, ugyanakkor 12 százalékról 23 százalékra nőtt a kereslet csökkenésétől tartó cégek aránya.

A belföldi értékesítés rövidtávú előrejelzésében 31 százalékról szeptemberre 23 százalékra csökkent az optimista várakozások aránya. Jelenleg a cégek többsége az értékesítési lehetőségek fennmaradását feltételezi. A külföldi értékesítés féléves prognózisa borúlátóbb, mint a nyári hónapokban volt. A cégek már több mint negyed éve egyre csökkenő arányban számolnak javuló és a korábbinál jóval szélesebb körben rosszabbodó exportpiaci lehetőségekkel.

Augusztus óta javult a munkaerőpiac megítélése. Kiegyensúlyozott keresleti – kínálati viszonyokat feltételez a cégek 62 százaléka, javulást vár 27 százalékuk.

A következő fél évben pénzügyi helyzete stabilizálódását prognosztizálja a cégek mintegy fele, 46 százalékuk. Likviditása erősödésében bizakodik 24 százalékuk.

A gazdasági környezet megítélésekor a vállalkozások 43 százaléka a bizonytalanság fokozódását vélelmezi.

Szeptemberben a TOP-100 nagyvállalati kör beruházási hajlandósága a korábbihoz viszonyítva nem változott. A cégek több mint fele hat hónapon belül technológiai jellegű fejlesztés indítását tervezi. Fél éven belül új technológia alkalmazására a vállalkozások egyötöde jelzett elkötelezettséget. A nagyvállalatok kapacitás előrejelzése augusztus óta negatív változást mutat. Míg júliusban a cégek 39 százaléka, augusztusban 48 százaléka tartott cégénél felesleges kapacitás kialakulásától, szeptemberben a pesszimista várakozások aránya 59 százalékra emelkedett. E mellett 50 százalékról 38 százalékra csökkent az elégséges termelési háttér fennmaradását megjelölő vállalatok köre.