Miután meghódították a gépjármű, lakáscélú és szabad felhasználású kölcsönök piacát, a devizahitelek vállalati vezetők szemében is egyre kelendőbbek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentése szerint az év első felében a külföldi pénznemben nyújtott hitelek ötször jobban fogytak, mint "forintos" társaik, június végéig 13,3, éves szinten pedig negyedükkel nőtt az állományuk. Ám mivel súlyuk még nem meghatározó a vállalati hitelek piacán, a forinthitelek iránti, 2003 első felében mért 5,7 százalékos bővülés felére morzsolódó keresletnövekedés az összes kihelyezés dinamikájának lassulásához vezetett.
Bővülő devizakínálat
A PSZÁF szerint a hitelezés devizásodása a májusi EU-csatlakozás hatására gyorsult fel: míg a nyilvántartott szerződések száma április végén 2,4, addig az év derekán már 4,1 százalékkal volt nagyobb az előző időszakénál. A növekedésben a pénzpiaci lehetőségek iránt egyre inkább érdeklődő mikro- kis- és középvállalkozói (kkv) szektornak is fontos szerepe van, miután a bankok is - a fejlődési potenciált látván - fokozódó figyelmet szentelnek ennek a szektornak, ami a hitelkínálat folyamatos bővüléséhez vezetett.
A piaci alapú forinthitelek kamatait azonban a magas jegybanki alapkamat miatt szintén kétszámjegyű budapesti bankközi kamatláb (bubor) nem engedi 15 százalék alá benézni, és az államilag támogatott konstrukciók hatékonyságát is rontja. Így nem csoda, hogy a kisebb vállalkozók is inkább a 6-8 százalékos kamatozású, de kockázatosabb svájci frank, illetve euró alapú kölcsönöket preferálják. Népszerűségüket növeli, hogy a bankok leggyakrabban nem külön termékként kínálják őket, hanem hitelfajtánként lehetővé teszik a devizák közti választást. Például az Erste Bank ötmillió forintnál kezdődő forgóeszköz- és folyószámla- és tízmilliós alsó plafonú beruházási hitelét a hazai pénznem mellett dollárban vagy euróban is nyújtja. A HVB Bank tovább ment: az EU Expresz fantázianevű, 4-12 éves futamidejű, 20-250 ezer eurónak megfelelő értékek közötti beruházási hitele forint és euró mellett a bank által jegyzett többi devizában - például angol fontban vagy svájci frankban - is felvehető. A kamatozást azonban csak egy- vagy háromhavi bubor illetve euró bankközi kamatláb (euribor) plusz - a hitelvizsgálat eredményétől és a vállalat bonitásától függően - évi 0,5-5 százalékpontban határozza meg. A rövid és hosszú lejáratú forinthitelek devizás megfelelői megjelentek a Magyar Külkereskedelmi Banknál (MKB), az OTP Banknál, és a Raiffeisen Banknál is, az élesedő versenyre tanúbizonyság, hogy utóbbi a november végéig benyújtott hitelkérelmek esetében elengedi a bírálat díját.
Szabad felhasználás
A hitelintézetek szemében a kkv-k hitelezési kockázata vetekszik a lakosságéval, a kezdő vállalkozókat eddig jellemzően kerülték. Azonban úgy látszik, ez lassan megváltozik. Például a Budapest Bank kezdő vállalkozóknak is kínálja ingatlan alapú Alfa hitelét, amely forint mellett euróban és svájci frankban is hozzáférhető, és vonzerejét jócskán növeli, hogy legfeljebb 80 millió forintos kerete szabadon felhasználható. A devizahitel kamata egyhavi euribor - jelenleg 2,1 százalék - plusz a hitelminősítéstől függően maximum 3,8 százalék, amihez még hozzájön a havi 0,225 - éves szinten mintegy 2,5 - százalék körüli kezelési költség. (A forinthitel éves kamata ehhez képest 16 százalék.) A futamidő éven belüli és éven túli (maximum 5 év) is lehet, úgy eseti, mint rulírozó hitelként használható.
Ugyanebbe a kategóriába tartozik a CIB Bank ingatlanfedezetes hitele, az egy részletben folyósított 3-50 millió forintnak megfelelő euró vagy svájci frank hitel csak éven túli futamidőre igényelhető. A piacon lévő más devizahitelekkel szemben a CIB hitelének kamatát évente rögzítik, ez jelenleg svájci frank esetében 6,5, euró esetében 8, forintban pedig 17,75 százalék. A teljes hiteldíjban benne van továbbá a 1,5 százalékos, a fennálló tőketartozásra vetítve évente előre fizetendő kezelési költség, ezen felül pedig számolni kell az alkalmankénti 15 ezer forintos folyósítási jutalékkal. A bankok járulékos költségein túl az ingatlanfedezetes hitelek számos pluszköltséggel járnak, mint az értékbecslői vagy a közjegyzői díj.
Kockázati tényezők
A devizahitelek költségét a bankok a különböző pénzpiaci kamatbázisokat - euribor, libor - alkalmazva a pénznem, a futamidő és a kamatfizetés gyakoriságának megfelelően alakítják, ehhez csapják hozzá a kockázati felárat és a saját profitjukat, ami például az OTP-nél devizanemtől függően az éven belüli hitelek esetében 2,25 százalék, az éven túliaknál pedig 3,5 százalék. A devizahitelek mind változó kamatozásúak, leggyakrabban negyed- vagy félévente áll fenn a - kamat és tőke - törlesztési kötelezettség, ekkor kerül sor a következő kamatperiódusra érvényes kamatláb rögzítésére is. A devizahitelben gondolkodóknak mindenképpen meg kell fontolniuk, hogy milyen pénznemben kívánnak eladósodni, a kamatkockázat ugyanis eltérő lehet. Nem mindegy, hogy a két évvel ezelőtti 0,25 százalékos történelmi mélypontról mára 0,75-1 százalékra ugró svájci frank vagy az utóbbi időben 2 százalékon stagnáló euró bankközi kamatláb alapján terhelik a vállalat számláját a törlesztés napján. További kérdéseket vet fel az idei államháztartási hiány és a 2005-ös költségvetés kapcsán újból megkérdőjelezett 2010-es eurózónához való csatlakozás időpontja. Amellett, hogy - legalábbis elméletileg - a jegybanki alapkamatnak addigra meg kellene közelítenie az eurózónában érvényes rátát - tehát a devizahitelek kamatelőnye csökkenne -, azután már egyáltalán nem kellene kamatkockázattal számolni a közös pénznemben denominált hiteleknél. Ahogy majdan esetükben a most még számottevő bizonytalanságot jelentő árfolyamkockázat sem jöhet szóba.
Hiányos védelem
A devizahitelek törlesztő részleteinek kedvezőtlen alakulását a hazai kkv-kör kevés eszközzel védheti ki. Az egyik lehetőség az előtörlesztés, amelyet a CIB -nél az érintett összeg 0,25 százalékát kitevő díjtétel súlyt. A szerződésmódosításért a Raiffeisen Banknál tízezer forintot, az OTP-nél az érintett összeg 0,35 százalékát plusz 15 ezer forintot kérnek el, az MKB-nál ugyanez 1 százalék illetve minimum 30 ezer forint. Másik lehetőség az adósság másik devizára történő konvertálása, ami a fentebb említett átjárhatóság miatt viszonylag könnyen megoldható. Az "átigazolások" költséghatékonságát azonban a szerződésmódosítási díjon túl az átszámítás során esetlegesen elszenvedett árfolyamveszteség is csökkenti. A nem várt árfolyamhatások kivédésére elméletileg határidős devizaügyletekkel és opciós ügyletekkel is fel lehetne készülni, a kockázat ilyen mélységű kezelése azonban nem terjedt el a hazai kisvállalkozói szférában. Ehhez az is hozzájárult, hogy a bankok a kkv-kör felöl jövő elenyésző kereslettel indokolva a nagyvállalatokhoz és intézményekhez igazították az ügyletek feltételeit. Az OTP-nél, a CIB-nél és az Ersténél a határidős devizakontraktusok minimális mérete 100 ezer, a Volksbanknál és a Citibanknál 50 ezer euró, és főként éven belüli lejáratúak. A fentieken túl a devizahitelek, a kevesebb veszélyt hordozó, de adott esetben drágább államilag támogatott forintkonstrukciók, vagy a még drágább piaci alapú forinthitelek közötti választás előtt a vállalkozóknak ajánlatos a járulékos költségek, az elfogadható biztosítékok és egyéb szerződésben rögzített kötelezettségek figyelembevételével meghozni döntésüket, tekintettel arra, hogy ezek lényegesen befolyásolhatják az adott hitellehetőség hatékonyságát.
