Az egy hónappal korábbihoz képest júniusban 1,3%-os növekedést mutat a szezonális és naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi volumenindex.

2004. első felében összesen 2 375 milliárd forint értékű árut forgalmazott a bolti és csomagküldő kiskereskedelem, amiből a júniusi eladások értéke 447 milliárd forint.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai az első hat hónapban 3,5%-kal, júniusban 4,7%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbin belül a vegyes termékkört forgalmazó üzletek (hipermarketek, szupermarketek) értékesítési volumene 4,8%-kal nőtt, az élelmiszer-szaküzleteké pedig 3,0%-kal.

A nem élelmiszertermékek kiskereskedelmi forgalmának bővülési üteme 2004-ben folyamatosan az átlagost meghaladó volt: az első hat hónapban 12,3%-kal, júniusban 8,8%-kal nőttek az eladások az előző év azonos időszakához képest. Júniusban a legdinamikusabban (16,3%-kal) a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem, (13,7%-kal)a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-kiskereskedelem, valamint (16,0%-kal) – az egyébként kis súlyú – használtcikk-kiskereskedelem eladásai emelkedtek. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem (8,7%-os) növekedésében főként az illatszerüzletek értékesítésének növekedése játszott szerepet. Mérsékeltebben (5,7%-kal) nőtt a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem.

Az Európai Unióban is élénkült júniusban a kiskereskedelmi konjunktúra. Az eurózónában 1,2%-kal, az eurózónán kívüli régebbi tagországokkal együtt (az EU-15-ben) 2,6%-kal, illetve a májusban csatlakozott országokkal együtt (az EU-25-ben) 2,7%-kal bővült kiskereskedelmi forgalom az egy évvel korábbihoz képest. Január óta a júniusiak voltak a legmagasabb publikált kiskereskedelmi növekedési ütemek.

Az Európai Unió tevékenységi besorolása szerint a jármű- és üzemanyag-kereskedelem nem tartozik a kiskereskedelem ágazatba, ezért adatai az eddigiekben tárgyalt kiskereskedelmi forgalomban nincsenek figyelembe véve.A korábbi hazai gyakorlatnak megfelelően azonban a KSH adatgyűjtése erre a területre is kiterjed.

A gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem értékesítése 2004-ben jelentős havi ingadozásokat mutatott, főként a regisztrációs adó két lépcsőben történt bevezetésének hatásaként. Az első félévben összességében 13,4%-kal, júniusban 16,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyított eladási volumen. A leggyorsabban a motorkerékpár-eladások nőttek. A használt gépjármű importja – a magas adóterhek következtében – februártól jelentősen visszaesett. A belföldi használt gépkocsik továbbértékesítése korábban főként a kiskereskedelmen kívül, magánszemélyek között zajlott le. Újabban - az új gépkocsi vásárlásakor beszámításra kerülő használt autók forgalmazásának köszönhetően – jelentősebb részben a kiskereskedelmi forgalom részévé vált.

A gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmiforgalom az első félévben 3,3%-kal, júniusban 6,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A szokásos rend szerint megtörtént a 2004. I. negyedévi adatok felülvizsgálata, a pótlólag beérkezett, valamint javított adatokkal való ismételt feldolgozása. Az előzetesen publikálthoz képest a negyedéves összesített kiskereskedelmi forgalom 0,1%-kal emelkedett, a tevékenységcsoportonkénti volumenindexek valamelyest elmozdultak.

A felülvizsgálat adatokból számított országos kiskereskedelmi forgalom területi megoszlására továbbra is a közép-magyarországi régió (37,9%-os) túlsúlya és Budapest kiemelkedő (25,6%) aránya a jellemző. Nem változott a többi régió egyenként 9–12% közötti részesedése sem. Az ellátottsági különbségek kiegyenlítődésére utal ugyanakkor, hogy az I. negyedévben a fejlettebb központi és nyugati régiók forgalmának növekedési üteme az országos átlag alatt maradt, míg a keleti országrész régiói kiskereskedelmi forgalmának növekedési üteme az átlagot meghaladó volt.



Első adatközlés a kiskereskedelmi üzletek 2002. év végi alapterület adatairól

A 153 ezer kiskereskedelmi üzlet eladóterének összesített alapterülete 13,3 millió m2, az egy üzletre jutó átlagos alapterülete 87 m2 volt 2002 végén.

A hazai üzlethálózatban az 1990-es évek közepe óta kétszer olyan gyors ütemben nőtt az 50 m2-nél nagyobb alapterületű üzletek száma, mint az 50 m2 alattiaké. A kis üzletek számszerű túlsúlya – bár jelentősen csökkent –, továbbra is fennmaradt: 1996-ban az 50 m2 alatti üzletek aránya 73%-os volt a teljes üzletállományból, 2002-re részesedése 57%-ra mérséklődött.

2002-ben az összes üzletszámból a 25–49 m2 közötti alapterületű üzletek 48%-ot, a 25 m2 alattiak 9%-ot tettek ki. Viszonylag jelentős volt az 50–119 m2 közötti, valamint a 120–399 m2 közötti kiskereskedelmi üzletek részesedése is (29%, illetve 12%). A legnagyobb alapterülettel rendelkező üzletek között elsősorban hipermarketek, barkácsáruházak, építőanyag-telepek, illetve bútoráruházak szerepeltek.

Üzlettípusonként vizsgálva a legnagyobb átlagos alapterülettel az építőanyag- (272 m2), a bútor-, háztartásicikk- (198 m2) és az iparcikk jellegű vegyes (152 m2) üzletek rendelkeztek, míg a legkisebb méretűek a dohány- (20 m2), hal- (34 m2) és zöldség-gyümölcs (35 m2) üzletek voltak