Tavaly közel 26 ezer üzletet nyitottak meg, és több mint 23 ezret zártak be, melynek egyenlegeként 2850 üzlettel, 163,4 ezerre bővült a működő üzletek száma. Az országos üzletszám 2002. évi 1,8%-os növekedése ugyanakkor elmaradt az előző években tapasztalt bővüléstől.
A működő üzletek számának növekedése az utóbbi években mérséklődött: a települési önkormányzatok adatszolgáltatása alapján a 1999-ben 6,5%-os (9097), 2000-ben 4,5%-os (6703), 2001-ben 2,4%-os (3720), 2002-ben 1,8%-os (2850) üzletszám-növekedést regisztráltunk.
Az üzlethálózat szerkezeti átalakulására jellemző volt, hogy folytatódott az új, nagy alapterületű kiskereskedelmi létesítmények térnyerése: 5 új bevásárlóközpontot és 11 hipermarketet adtak át 2002 folyamán. A bevásárlóközpontok közül hármat Budapesten, egy-egy plazát Szombathelyen és Zalaegerszegen nyitottak meg. Hipermarketek nyíltak Budapesten (2 db), Budapest határában (Csömörön és Szigetszentmiklóson), illetve más vidéki városokban (Kecskeméten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Esztergomban, Dunaújvárosban, Baján, Zalaegerszegen). A működő bevásárlóközpontok száma 2002 végére 45-re, a hipermarketeké 55-re emelkedett. A bevásárlóközpontokban, illetve a hipermarketekkel egy építészeti egységben működő kiskereskedelmi üzletek száma 2002. december 31-ére 4,4 ezerre nőtt.
Az üzletnyitások száma éven belül hagyományosan a IV. negyedévben – a karácsonyi vásárlásokra időzítetten – a legmagasabb. 2002. IV. negyedévében 994-gyel (szemben az egy évvel ezelőtti 1215-tel) nőtt az üzletek száma, mely az éves növekedés 35%-át jelentette.
Területi bontásban vizsgálva, továbbra is a közép-magyarországi régióban, illetve Budapesten következett be a legnagyobb növekedés: 2002-ben az országos üzletszám-bővülés 43%-a (1234 üzlet), a IV. negyedévben 47%-a (467 üzlet) a közép-magyarországi régióban valósult meg. Budapesten 2002-ben 878-cal, a IV. negyedévben 311-gyel nőtt a működő üzletek száma, ami az országos növekedés 31-31%-át tette ki.
A korábbi egyenlőtlenségek mérséklődésére utal, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a Dunától keletre lévő területek ellátottsága. Észak-Alföldön 2002-ben 474-gyel, a IV. negyedévben 176-tal, Dél-Alföldön 341-gyel, illetve 109-cel, Észak-Magyarországon 323-mal, illetve 145-tel, nőtt az üzletállomány. A dunántúli régiókban ennél mérsékeltebben bővült csak az üzletek száma. A bővülés Nyugat-Dunántúlon éves szinten 257 (a IV. negyedévben 58), Közép-Dunántúlon 97 (a IV. negyedévben 39), míg Dél-Dunántúlon 124 (a IV. negyedévben egy sem).
Mindezek hatására 2002 végére az országos üzlethálózaton belül a közép-magyarországi régió súlya 0,2 százalékponttal, 27,9%-ra (ezen belül Budapesté 18,5%-ra) emelkedett, míg a többi régió 11-15% között részesedett.
Település-nagyságkategóriánként vizsgálva, a legkisebb (2000 fő alatti) települések ellátottsága romlott, az itt üzemelő üzletek száma 2002-ben 662-vel (3,6%-kal) csökkent. Az 5–10 ezer fő közötti településeken is 376-tal több üzletet zártak be, mint amennyit megnyitottak. A 10 és 50 ezer fő közötti lakosságszámú települések kiskereskedelmi üzletekkel való ellátottsága javult a legdinamikusabban (4,3%, 1818 üzlet).
A forgalmazott termékek szerint vizsgálva az üzleteket, kimutatható, hogy 2002-ben felgyorsult az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek számának csökkenése: 2001-ben 122-vel, 2002-ben 273-mal kevesebb ilyen típusú üzletet nyitottak, mint amennyit bezártak. Tekintettel arra, hogy a nagyobb alapterületű egységek (hipermarketek, szupermarketek) száma időközben folyamatosan nőtt, a csökkenés a kis és közepes alapterületű boltokat fokozottan érintette.
Az iparcikkeket forgalmazó kiskereskedelmi üzletek száma emelkedett. Az átlagosnál gyorsabban nőtt az iparcikk jellegű vegyes (13%), az illatszer- (6%), a gépjármű- és járműalkatrész- (5%), a bútor-, műszakicikk- és vasáru- (4%), valamint a textil-, ruházati és lábbeliüzletek (2%) száma.
A 2002. december 31-én az országban működő 163,4 ezer kiskereskedelmi üzletet 111,1 ezer gazdasági szervezet, illetve egyéni vállalkozás üzemeltette Magyarországon. Az üzemeltetők között az egyéni vállalkozók száma 2001-ben több mint 500-zal, 2002-ben több mint ezerrel csökkent, miközben a társas vállalkozásoké 2001-ben 3,3 ezerrel, 2002-ben 2,5 ezerrel nőtt. 2002 végén az összes kiskereskedelmi üzlet 54%-át társas vállalkozások, 46%-át egyéni vállalkozások üzemeltették.
Az üzemeltető vállalkozások főtevékenysége szerint vizsgálva 2002-ben jelentősebben (2,9 ezerrel) nőtt a kiskereskedelmi és kissé (30-cal) csökkent az egyéb főtevékenységű gazdálkodó szervezetek által üzemeltetett üzletek száma. 2002 végén az összes üzlet 64%-át kiskereskedelmi, 8%-át nagykereskedelmi, 6%-át ipari, 4%-át szállítási vállalkozások üzemeltették.
A kiskeresekedelem gyors átalakulása
2002-ben folytatódott a kiskereskedelmi üzlethálózat gyors szerkezeti átalakulása, miközben egyes területeken már a telítődés jelei tapasztalhatók - derül ki a legfrisebb statisztikai adatokból.
Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!
Találkozzunk személyesen!
2024. november 21. 16:00 Budapest
Véleményvezér
Kövér László gigabüntetést osztana az új-zélandi parlamentben
Rendet kellene tenni az új-zélandi parlamentben.
Ünnepélyes keretek között adtak át 200 méter felújított járdát
Nagy az erőlködés a Fidesznél a sikerélményekért.
Ömlik az uniós pénz Lengyelországba
Húznak el tőlünk a lengyelek, de nagyon.
A Jobbik volt elnöke megerősítette Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz titkosszolgálati eszközöket is használ az ellenzék lejáratására
Régi-új szereplő jelent meg a belpolitikai porondon.
Közeli nagyvárosok, ahol másfélszer többet kereshetsz, mint Budapesten
Van-e még lejjebb, vagy már a gödör fenekén vagyunk?
Magyar Péter kiosztotta Orbán Viktort a nyugdíjasok helyzete miatt
A miniszterelnök magára hagyta a magyar idős embereket.