Az MKIK GVI 2004. áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálata során 1461 céget kérdezett meg a jegybanki alapkamat szintjének a vállalatok hitelfelvételi lehetőségeire és beruházási aktivitására gyakorolt hatásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvételt megelőzően 12,25%-os jegybanki alapkamat mennyire befolyásolta a vállalatok rövid és hosszú lejáratú hitelfelvételi lehetőségeit, illetve hogyan hatott beruházási aktivitásukra.
Az elemzés eredményei szerint minél nagyobb egy cég, illetve minél nagyobb a forintban felvett forgóeszköz-hiteleinek állománya, annál kisebb átlagos hitelkamatláb mellett tudott felvenni forgóeszköz-hiteleket. A tisztán, illetve döntően magyar tulajdonban lévő cégeknél magasabb (13,6%) a külföldi tulajdonban lévő cégek között pedig alacsonyabb (12,8%) az átlagos kamatláb. A fenti különbségek függetlenek egymástól: akkor is megfigyelhetők, ha vállalatok nagyságát és tulajdonosi szerkezetét egyszerre vesszük figyelembe. Harmadrészt a jobb üzleti helyzetű cégek, vagy amelyek beruházási aktivitása nagyobb, számottevően alacsonyabb kamatok mellett tudtak forintban felvenni forgóeszköz hiteleket, mint a rossz üzleti helyzetű, vagy beruházásaikat csökkentő, vagy egyáltalán nem beruházó cégek. Az euróban felvett forgóeszköz hitelek kamatlábainál is a fentiekhez hasonló összefüggéseket figyelhetünk meg: minél nagyobb egy cég, illetve minél magasabb a külföldi tulajdon aránya a cég tulajdonosai között, annál alacsonyabb kamatok mellett vett fel a cég euró-ban rövid lejáratú hitelt.
A hosszú lejáratú hitelek kamatszintje az üzleti helyzet mellett a várható beruházási aktivitással is szorosan összefügg. Minél magasabb a vállalatok által felvett hitelek kamatszintje, annál valószínűbb, hogy a következő fél évben csökkenni fog a cég beruházási aktivitása.
Az eredmények szerint a jegybanki alapkamat magas szintje három úton gyakorol hatást a vállatok hitelfelvételi és beruházási döntéseire: egyrészt a forgóeszköz hitelezése van hatással, azt fogja vissza, míg a hosszú lejáratú hitelek felvételére vonatkozó döntéseket nem érinti; másrészt eltolja a cégek hitelkeresletét a deviza hitelek felé; és harmadrészt, a hitellel rendelkező cégek esetében csökkenti hitelkeresletet és a várható beruházási aktivitást. A hitelfelvételre gyakorolt utóbbi hatása annál inkább érvényesül, minél kisebb a vállalat hitelállománya, illetve minél kisebb a vállalat maga. Továbbá, leginkább a magyar tulajdonban lévő vállalkozások forgóeszköz-hitelfelvételére van hatással, ezt fogja vissza.
Azaz a jegybanki alapkamatnak 2004 I-III. negyedévében meghatározott 12,5-11% között mozgó (csökkenő) szintje a hitelkamatokon keresztül leginkább a már hitellel rendelkező, jellemzően magyar tulajdonban lévő, kisebb cégek forgóeszköz hitelfelvételét korlátozta. Emellett csökkentette a hosszú lejáratú hitellel rendelkező cégek beruházási aktivitását, annál inkább, minél kisebbek voltak ezek a cégek.
A teljes tanulmány a http://www.ktk-ie.hu/~tothij honlapról pdf. formátumban az 'Újdonságok' menűpont alatt letölthető.