Ünnepélyes keretek között ma adták át a húszezredik Széchenyi Kártyát a Budapest WestEnd Hiltonban. A hitelkonstrukcióban résztvevő bankok képviselői nyújtottak át egy-egy Széchenyi Kártyát, jelképezve a húszezredik Kártya kiadását.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kedvezményes hitelkonstrukciók, a Széchenyi terv keretében nyújtott támogatások a vállalkozások létrejöttét, megerősödését fejlesztésekkel segítették elő. Forgóeszköz finanszírozásra, átmeneti likviditási nehézségek áthidalására a mikro-, kis- és középvállalkozások számára azonban csak korlátozott lehetőségek álltak rendelkezésre.
A kkv szektor különböző méretű vállalkozások összessége, amely eltérő problémát is jelent, ezért differenciált támogatási rendszert kell számukra kidolgozni. A speciális hitelkonstrukciók, kamattámogatások célja, hogy a kisvállalkozások is forrásokhoz jussanak, ezzel is segítve, hogy az erősebb vállalkozásokkal szemben hátrányuk csökkenjen. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás tükrében is fontos, hogy a szektor versenyképessége javuljon.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kezdeményezte az újszerű hitelkonstrukció kidolgozását, mely állami szerepvállalás révén, a helyi szinten rendelkezésre álló információk felhasználásával az eredményesen működő, megfelelő múlttal rendelkező vállalkozások részére biztosít hitelfelvételi lehetőséget.
A Széchenyi Kártya program Kormány határozat alapján 2002. augusztus végén indult be, amely az egyszerűsített eljárással forgóeszköz-finanszírozást segíti elő. A kamat- és garanciadíj támogatást is ötvöző konstrukció a vállalkozások speciális részéhez jut el, ezzel is segítve a napi likviditási problémák áthidalását.
A meghirdetett konstrukció 500 ezer és 1 millió forintos kártya igénylését tette lehetővé, 5 százalékos kamattámogatással és a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása mellett. A fizetendő kamat mértéke az állami támogatással havi 1% körül van.
A kérelmezők az ország különböző pontjain működtetett VOSZ, illetve Területi Kamarák irodáiban kitöltött formanyomtatványon a szükséges igazolások becsatolásával kiválaszthatják a konstrukcióban résztvevő öt bank egyikét (OTP Rt, Postabank Rt, MKB Rt., Magyarországi Volksbank Rt. és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt valamint az általuk képviselt takarékszövetkezetek). Időközben a programhoz közel 100 érdekképviseleti szerv és kamara is csatlakozott. Így az ország bármely pontján elérhető ez a hitelfelvételi lehetőség.
A Széchenyi Kártya tapasztalatai azt bizonyították, hogy a kártyát azok a vállalkozók, vállalkozások igénylik, amelyek eddig más módon nem tudtak hitelhez jutni. A kezdeményezők és a GKM is úgy ítélte meg, hogy az igényelhető kártya nagyságát a vállalkozók, vállalkozások igényeihez kell igazítani.
Más programok is biztosítanak kisebb összegű hitelfelvételi lehetőséget, azonban a Kártya esetében a gyors forráshoz jutás jelenti a legnagyobb vonzerőt, nem szükséges saját erő felmutatása, az összeg szabadon felhasználható (egyaránt alkalmas vásárlásra, készpénz felvételre) és nem kell tárgyi fedezetet biztosítani.
2003. májusában a Kormány döntött az 500 ezer, 1 millió forintos kártyák mellett a 2, 3, 4 és az 5 millió forintos kártyák bevezetéséről. A minisztérium a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzata terhére biztosítja a kamat- és garanciadíj támogatáshoz szükséges forrást. A kártyát igénylő vállalkozások a megemelt hitelkeretet kedvezően fogadták, és a tapasztalatok is azt bizonyították, hogy a kötelező törlesztéseket, a lejártakori visszafizetések a szerződéseknek megfelelően teljesítik a vállalkozások. 2004. júliusi döntése alapján a Kormány megfelelő paraméterek megléte esetén a vállalkozások számára biztosított a 6, 7, 8, 9, 10 millió forintos kártyák igénybevételének lehetőségét, 2004. évben 3 százalékpontos, 2005. és 2006. évben 2 százalékpontos kamattámogatás mellett. Ezzel egy időben a Hitelgarancia Rt. 0,2 százalékponttal csökkentette a garancia díj összegét, melyhez a GKM változatlanul 50 százalékos támogatást biztosít.
Az igénylések száma 2004. október 22-én: 32 650 db
Az átadott kártyák száma október 22-én: 21 050 db
Júliustól az igénylések negyede 10 milliós kártya
Az igénylők aránya:
Kb. 15 százalék Budapest
Kb. 85 százalék vidék
Elérési pontok:
615 településen
991 pénzintézeti fiókban
Igénylési tendencia:
2004. július 1 799 vállalkozás
2004. augusztus 2 234 vállalkozás
2004. szeptember 2. 18 vállalkozás
Vállalkozások szerinti megoszlás
32 százalék egyéni vállalkozó
68 százalék társas vállalkozó
Társas vállalkozások megoszlása:
28 százalék kereskedelem
19 százalék kiskereskedelem
9 százalék nagykereskedelem
13 százalék gazdasági szolgáltatás
11 százalék építőipar
8 százalék szállítás
5 százalék vendéglátás
35 százalék egyéb tevékenység
2004. október 1-től a belföldi fuvarozó tevékenységet folytatók is kaphatnak Széchenyi Kártyát. Az Unióba lépéssel úgy tűnt, hogy a fuvarozással foglalkozó vállalkozói kör nem kaphat SZK-t, de a KA-VOSZ Rt. lobby tevékenységének köszönhetően mégis kaphatnak azok, akik fuvarozói tevékenységüket az országhatárokon belül végzik.
Bár a húszezredik kártya átadására most került sor, eredetileg csak decemberre tervezték, de már október 22-én 21 050 darabot adtak ki a vállalkozóknak. Az igénylések száma októberre elérte a 32 650-es számot. Jelzi a megemelt 10 millió forintos hitelkeret sikerét, hogy mára az összes igénylés negyedét a 10 milliós Széchenyi Kártya tesz ki. Már 615 településen, 991 pénzintézeti fiókban igényelhetik a Széchenyi Kártyát a vállalkozók.
