A GfK Piackutató Intézet „Kereskedelmi Analízisek 2002” című tanulmánya a napi fogyasztási cikkek összesen 1940 milliárd forintos forgalmának megoszlását elemzi. Többek között megállapítja, hogy a magyar háztartások nagy része továbbra is szinte minden nap vásárol valamilyen napi fogyasztási cikket. Bolttípusonként azonban jelentősen eltér a vásárlás gyakorisága. Legtöbbször az önálló kis boltokat keresik fel, évente átlagosan 145-ször. Legritkábban pedig C+C áruházban vesznek valamit a háztartások.

Különösen a lánchoz tartozó kis boltokban növekedett a vásárlás gyakorisága. Amíg tavaly a háztartások átlagosan már 64-szer vásároltak valamely országos lánchoz tartozó kis boltban, addig tavalyelőtt még csak 49-szer. A fejlődés a lakóhelyhez közeli boltok létjogosultságát igazolja. Érdekes, hogy az egy vásárlásra jutó költés összege a hipermarketben változatlanul 3 530 forint. A lánchoz tartozó kis boltokban a növekedés 970-ről 1 010 forintra szintén nem jelentős.

Országosan egy vásárlásra átlagosan 1 200 forint költés jut. Az üzlethálózatok terjeszkedésének sikerét jelzi a vásárlói hatókör növekedése. A láncba szervezett kereskedelem piaci részesedése egy év alatt 60-ról 62 százalékra nőtt.

Múlt évben már a magyar háztartások 78 százaléka vett valamit legalább egyszer hipermarketben. Ugyanez a mutató 80 százalékos a lánchoz tartozó kis boltokban.

A vásárlási szokások változása következtében a hipermarketekben a vásárlási intenzitás 2002-ben csaknem 20 százalékkal, 121 900 forintra növekedett. Ez azt jelenti, hogy a háztartások napi fogyasztási cikkre átlagosan ennyit adtak ki ebben a bolttípusban.

Még nagyobb ütemben, 36 százalékkal nőtt a vásárlási intenzitás a lánchoz tartozó kis üzletekben, és elérte a 64 500 forintot. Mivel a napi fogyasztási cikkek forgalma összességében 16 százalékkal haladta meg 2002-ben az egy évvel korábbit, az egyes bolttípusok szinte mindegyik mutatójának trendje pozitív.

A hipermarket a GfK meghatározása szerint olyan 2 500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlet, több tízezer cikkelemből álló választékkal, amelynek legalább 30 százaléka non food. További kritérium, hogy tíznél több pénztárgép működjön benne. Ezt a bolttípust működteti hazánkban az Auchan, Cora, Interspar és Tesco.

A lánchoz tartozó kis boltok közül a GfK az országosan elterjedt CBA, Coop és Reál 400 négyzetméternél kisebb alapterületű üzleteit vizsgálja. Egy-két pénztárgép működik bennük, és választékukat élelmiszerek, illetve úgynevezett near food termékek adják.

Az egyes bolttípusok adatai közül figyelemre méltó, hogy a diszkont is csaknem 20 százalékkal növelni tudta a vásárlási intenzitást. Tavaly a diszkontokban (is) vásárló háztartások 96 900 forintot adtak ki ebben a bolttípusban.

A drogériában a vásárlásonkénti költés emelkedett egyik évről a másikra 16 százalékkal, 1 240 forintra.

A szupermarket mutatói közül a vásárlási gyakoriság nőtt a legnagyobb ütemben. Hiszen tavalyelőtt még a háztartások 65 százaléka vásárolt legalább egyszer ebben a bolttípusban, múlt évben viszont már 73 százalék.

Az adatokat a 3,8 millió magyar háztartást reprezentáló 2 000 háztartás bevásárlási naplója alapján számítják ki a GfK Piackutató Intézetnél. A háztartásokban a bevásárlásért felelős személy a naplóban rögzíti, hogy mely napi fogyasztási cikkből, mennyit, milyen áron, mikor, hol vásároltak, milyen körülmények között.