A GDP az első negyedévben 4,3, a másodikban 4,2, a harmadikban 3,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, az év első kilenc hónapjában 4,1 százalékos volt a fejlődés - állapítja meg az Ecostat IV. negyedévi konjunktúra jelentése. A gazdasági növekedés szerkezete kedvező volt, motorját az exportra alapozott ipari termelés adta, amelyhez hozzájárult a mezőgazdaság kimagasló terméseredménye, az építőipar teljesítménye, valamint a termelő szolgáltatások egyenletes bővülése.

A gazdaság fejlődését keresleti oldalról a külkereskedelem intenzív bővülése és a beruházások kedvező összetételű élénkülése alapozta meg. Az export növelését meghatározó feldolgozóipari fejlesztések dinamikája az időszak egészében erőteljes volt, az első kilenc hónapban 27 százalékkal fordítottak többet beruházásra, mint egy évvel korábban. Továbbra is jelentős a lakásépítések és a gazdasági szolgáltatások növekedése és dinamikus fejlődés jellemezte a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló infrastrukturális beruházásokat is. A bruttó álleszköz-felhalmozás bővülési üteme az első háromnegyed évben kiemelkedően magas, 13,2 százalék volt. A gazdasági növekedés húzóerejét a kivitel intenzív bővülése biztosította. Az áruexport értéke az első kilenc hónapban euro alapon 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A 2004. évi gazdasági növekedést a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás is élénkítette, dinamikája azonban a múlt évihez képest mérséklődött, növekedési üteme a harmadik negyedévben 0,7 százalékkal elmaradt a termelés bővülésétől. A termelő ágazatok (ipar, építőipar, mezőgazdaság) mutatói az elmúlt egy évben egyenletesen javultak. A konjunktúra erősödésében az iparnak kitüntetett szerepe volt, fejlődési üteme azonban az első félévi 10 százalékról a harmadik negyedévben 6 százalékra mérséklődött, majd októberben 8,4 százalékra gyorsult. A mezőgazdasági termelés volumene ötödével magasabb lesz idén, mint volt tavaly, az ágazatban az előző két aszályos év után rekord mennyiségű gabonát takarítottak be.

Az Ecostat modellszámításai szerint a gazdasági növekedés 2004-ben elérheti a 4 százalékot. A magyar gazdaság 2005-ben - a termelőkapacitások bővülésével összhangban - növekedési pályán fog mozogni, a fejlődés ütemét azonban a lanyhuló kereslet mérsékli. Jövőre a bruttó hazai termék várhatóan 3,8 százalékkal emelkedik. A külpiaci kereslet némi csökkenése ellenére azt várjuk, hogy az európai uniós csatlakozásnak köszönhetően jövőre is erőteljesen növekszik majd az export, és az ideitől némileg elmaradó ütemben az állóeszköz-felhalmozás.

A 2003 közepén indult globális gazdasági növekedés 2004 első felében erőteljes volt, de lendületéből a várakozásoknál korábban veszített, a nemzetközi konjunktúra dinamikája az év második felében már lassult. Az Egyesült Államok bruttó termelésének növekedése mérsékeltebbé vált, bár még így is kiemelkedő, a rekordméretű kettős deficit azonban súlyos teher. Kína lendületes növekedési és beruházási üteme a világgazdasági fejlődés egyik alapvető forrása, gazdasága ugyanakkor túlfűtött. Japán gazdasági fejlődése az export visszaesésén keresztül veszített lendületéből, az üzleti befektetések viszont bővülnek, és élénk a fogyasztói költekezés is. Az Európai Unió - valutájának erősödéséből adódó versenyképesség-csökkenés hatására is - szinte be sem kapcsolódott az elmúlt két év élénkülő világgazdasági vérkeringésébe, nem tudta kihasználni az általános konjunktúra adta lehetőségeket, így strukturális és szociális gondjai megoldatlanok maradtak. Nyár derekán az emelkedő olajárak azonnali és közvetlen hatást gyakoroltak számos ország inflációjának alakulására, a nyomás jelenleg az energiaszektorra korlátozódik. Az üzleti és fogyasztói bizalmi indexek viszonylagos csökkenése az év utolsó hónapjaiban már érezhetően mutatja a konjunktúra lassulását. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a tavalyi 3,9 százalékos növekedés után 2004-ben 5,0 százalékos, 2005-ben 4,0-4,3 százalékos globális gazdasági növekedés várható. A prognózisok 2004-re 1,8 százalékos, 2005-re 1,9 százalékos GDP-bővülést jeleznek az euroövezetben, míg az EU-hoz csatlakozott tíz új tagország gazdasági fejlődésének üteme meghaladja a világátlagot.

Magyarországon az év végére az államháztartási hiány alakulása hangsúlyos gazdasági tényezővé vált. A harmadik negyedévre a Pénzügyminisztérium év eleji prognózisánál 188 milliárddal magasabb államháztartási hiány alakult ki, ami elsősorban az áfa-bevételek elmaradásához, és a költségvetési szervek kiadásainak túllépéséhez köthető. Pénzforgalmi szemlélet szerint októberig 1.328 milliárd forintra emelkedett az államháztartás hiánya. Előzetes adatok alapján novemberben a hiány meghaladta a 100 milliárd forintot. Decemberben a társasági adó befizetések pozitív irányba billenthetik az egyenleget. 2004-ben az államháztartás pénzforgalmi szemléletű (GFS) hiánya várhatóan 1348 milliárd forint lesz, ami a GDP 6,5 százalékának felel meg. Az eredményszemléletű elszámolás szerint kalkulált hiány ennél kb. 1,3 százalékponttal alacsonyabb lesz. A jövő évi cél elérésében a legnagyobb kockázatot az áfa-bevételek, a kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint a költségvetési szervek kiadásainak csökkentése jelentik. Az Ecostat prognózisa szerint a 2005. évi deficit meghaladhatja az 1.100 milliárd forintot, a GDP arányos hiány GFS elszámolásban 4,9 százalék, míg ESA95 elszámolásban 5,0 százalék körül alakulhat.

A folyó fizetési mérleg hiánya idén az első félévben 3,3 milliárd euro, ami kismértékben magasabb, mint az egy évvel ezelőtti, hasonló időszakra számolt érték. A hiány növekedésében a jövedelmek és folyó transzferek alakulása játszott meghatározó szerepet, az áruk és szolgáltatások importjának exportnál nagyobb emelkedése szintén eredményrontó tényező volt. A második negyedévben jelent meg az EU-transzferek hatása a mérlegekben, a viszonzatlan folyó átutalások korábbi bevételi többlete a közösségi költségvetéshez történő magyar hozzájárulás következtében hiányba fordult át. 2004-ben a konjunktúra élénkülése a beruházások növekedését, valamint a nem pénzügyi vállalkozások eladósodottságának emelkedését eredményezte. A háztartások, valamint az államháztartás pénzügyi mérlege továbbra is kedvezőtlenül alakult. A külső források bevonása gyorsult, s várhatóan 2005-ben tovább bővül. A folyó fizetési mérleg hiánya 2004-ben elérheti a 6,9 milliárd eurót, amely a GDP 8,8 százaléka. Jövőre nem számítunk jelentős javulásra a külső egyensúlyban. Az Európai Unióban lassuló növekedési ütem miatt 2005-ben lassabb export-dinamika várható, míg a lakossági fogyasztás emelkedése növeli az importot. Jövőre várhatóan magasabb behozatali, mint kiviteli dinamika adódhat. 2005-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a fogyasztói kereslet miatt valamelyest nőhet, összességében 6,9 milliárd euróra emelkedhet a passzívum, ami a GDP 7,5 százaléka.

A hazai valuta nominális felértékelődésével párhuzamosan az MNB az irányadó kamatot fokozatosan, több lépésben 12,5 százalékról 10 százalékra csökkentette. A jegybanki óvatosságot egyrészt az állampapír-piaci hozamok vártnál lassúbb mérséklődése, másrészt a külföldi befektetők által birtokolt állampapírok átlagos futamidejének csökkenése indokolta. Az irányadó kamat a közeljövőben csökkenhet, 2005. végére további, 2-2,5 százalékponttal mérséklődhet.

Októberben 6,3 százalékra csökkent a 12 havi fogyasztói árindex, az áremelkedés az év első tíz hónapjában átlagosan 7 százalékos volt. 2004-ben az éves infláció várhatóan 6,8 százalék lesz. Az olaj világpiaci árának emelkedése 2004 második felében számottevően nem befolyásolta az árindexet, a dollár gyengülése ellensúlyozta a költségek emelkedését, az idei trend ugyanakkor jövőre lecsapódhat az energiaárakban. Az elektromos energia illetve a lakossági földgáz drágulása mindenképpen meghatározó lesz a következő évi inflációs trendben. 2005-ben összességében folytatódó dezinflációra és 4,8 százalék körüli áremelkedésre számít a piacelemző intézet, de a hatósági körbe tartozó szolgáltatásoknál az inflációt meghaladó áremelkedés várható. Decemberre 4,6-4,7 százalékos árindexet prognosztizálnak.

A beruházási kereslet 2004-ben nagyon élénk, az első három negyedévben összességében 13,2 százalékkal bővültek a fejlesztési ráfordítások. A konjunktúra hatására az év első felében a vállalkozások többségének jövedelmezősége javult, így a beruházásokra elkülöníthető pénzek is növekedtek. A vállalkozói szféra beruházásainak magas aránya tartósan fennmaradt, a költségvetési szervek beruházásai megközelítik a múlt évi részesedést. A lakossági beruházások növekedése meghaladja a múlt évi dinamikát, aránya egy-két százalékponttal növekedhet. Figyelembe véve az idei várható gazdasági eseményeket és becsléseket a feldolgozóipari gépberuházások, az ingatlanügyletek ágazatban elszámolt lakásberuházások, valamint az autópálya, és a lakossági igényeket kielégítő infrastrukturális beruházások fognak dinamikusan bővülni. A közszolgáltató ágazatokban (igazgatás, védelem, oktatás, egészségügy) alacsony szinten marad a beruházási teljesítmény. Az üzleti és infrastrukturális szolgáltatások fejlesztésének eredményeként az építési beruházások dinamizmusa hasonló az üzleti szféra gépberuházásainak növekedéséhez. 2004-re a beruházások gyors növekedése várható, a bővülés mértéke elérheti a 12-13 százalékot. 2005-ben a fejlesztések üteme az idei magas bázishoz viszonyítva 7-8 százalékra mérséklődik, a vállalati fejlesztések folytatódnak, a lakossági beruházások kismértékben csökkennek.

Az ipari termelés az év első kilenc hónapjában 8,9 százalékkal nőtt, a múlt év második felében kezdődött dinamikus növekedési ütem valamelyest csökkent. Az ütem a korábban dinamikusan bővülő kivitelnél is mérséklődött. 2004. második felében romló külpiaci konjunktúra elé néz a korábbi két húzó ágazat, a villamos gép-, műszergyártás, valamint a járműgyártás, de itt az exportkereslet csökkenését némileg ellensúlyozza a belföldi értékesítés javulása, ami a növekvő hitelkínálattal hozható összefüggésbe. A főbb iparágak közül az export szempontjából meghatározó feldolgozóipar egészében némi versenyképesség javulás mutatható ki. Az ipari termelés 2004. évi növekedési ütemét 8,5 százalékra, a 2005. évi növekményét 7,5-8,0 százalék közöttire prognosztizáljuk. Az összes értékesítésen belül csak kismértékben erősödik a belföldi kereslet, így az ipar teljesítményét továbbra is az exportlehetőségek határozzák meg.

Az idei első nyolc hónapjában az építőipar termelése 7,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában, a használatba vett lakások száma 45 százalékkal, az új engedélyeké 2 százalékkal több, mint amennyit a tavalyi év azonos időszakában regisztráltak. A természetes személyek és az önkormányzatok lakásépítési térvesztése mellett folytatódott a vállalkozói lakásépítések arányának növekedése. Az ez évi tendenciák alapján arra számítunk, hogy az építőiparban a második félévi termelési volumen valamivel kisebb lesz az első félévinél. Az építőipar termelésének 2004. évi volumene az előrehaladott autópálya építésekre tekintettel a korábbi prognózisnak megfelelően változik, a növekedés mértéke várhatóan 5,5 százalék lesz, míg a 2005. évi növekedést 4-5 százalék közöttire prognosztizálja az Ecostat.

A mezőgazdasági termelés volumene több mint 20 százakkal magasabb lesz idén, mint volt 2003-ban. A gabonafélék rekordtermése mellett az ipari növények, a takarmánynövények és a kertészeti termékek termelése is jelentősen meghaladta az elmúlt évi kibocsátást. Az állattenyésztés hanyatlása azonban mintegy másfél évtizede folyamatos, termelése 5-6 százalékkal alacsonyabb lesz a 2003. évinél, ezen belül számottevő mértékben a sertéságazat kibocsátása csökken. 2005-2006-ra a mezőgazdaság ez évi teljesítményének a megismétlése nem valószínűsíthető. Átlagos időjárási évet feltételezve a termelés volumene 2005-ben 3-5 százalékkal lesz alacsonyabb, mint 2004-ben. A növénytermesztés nagyobb, az állattenyésztés kisebb arányban csökken jövőre.

Az első háromnegyed évében a kiskereskedelmi eladások növekedési üteme 6,6 százalékra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. 2004 első kilenc hónapjában az élelmiszerek és élelmiszer jellegű vegyes árucikkek forgalma az átlagot el nem érő mértékben, míg a nem élelmiszer jellegű termékkörök értékesítése az átlagos növekedési ütemnél gyorsabban bővült. 2004-ben az előzetes prognózisnak megfelelően a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme mérséklődik. A jövedelmi viszonyok változását némi fáziskéséssel követő lassulás 2005-ben folytatódik. Idén a hazai bolti eladások volumene a nagyfokú bizonytalanságot jelentő karácsonyi vásárlási hullám ellenére 5-6 százalék között bővülhet, jövőre ennél szerényebb, 4-5 százalékos forgalomnövekedés valószínűsíthető.

A szállítási szolgáltatások ágazat árutonna-kilométerben mért teljesítménye 10 százalékkal emelkedett, belföldi viszonylatban 2 százalékkal, a nemzetközi áruszállításban 15 százalékkal nőtt a teljesítmény. Az EU-s csatlakozásunkkal egyre fontosabbá válik a közlekedési infrastruktúra kiépítése valamennyi szállítási alágazatban, ezért a gyorsforgalmi úthálózat ütemesebb fejlesztésének elősegítése érdekében a kormány kijelölte azokat az autópálya szakaszokat, amelyek megépítése PPP formában lehetségesnek tűnt. Az építésért és az üzemeltetésért az állam rendelkezésre állási díjat fizet majd a befektetői csoportnak. Ez a megoldás a központi költségvetést jelen időben tehermentesíti, illetve a nagyarányú beruházások terheit későbbi időszakra halasztja.

Az első tíz hónapban a külkereskedelmi áruforgalom hiánya elérte a 3,6 milliárd eurot, a forgalom 15 százalékkal növekedett mindkét irányban az előző év azonos időszakához képest. A kivitel az év második felében veszített lendületéből, míg a behozatal továbbra is gyorsan nő. 2004-ben 4,7 milliárd euros külkereskedelmi deficittel számolunk, az áruforgalmi kivitelben 14,0, a behozatalban 13,0 százalékos növekedést várunk az év egészére. 2005-ben az Európa Unióban alacsonyabb fogyasztási ütem várható, ami visszafogja a külső keresletet, miközben hazánkban a beruházási és a fogyasztási célú import egyaránt csökken. Jövőre alacsonyabb export-, illetve import-dinamikával számolunk, a hiány 4,5 milliárd euro körül alakulhat. Az áruforgalmi kivitelben 9,5, míg a behozatalban 10 százalékos növekedést várnak 2005-re.

Ez év nyarán a nemzetközi vendégforgalom bővült, a szálláshelyek kihasználtsága javult, a bevételek emelkedtek. 2004. szeptember végéig 28,3 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, közülük 2,6 millió vett igénybe kereskedelmi szálláshelyet, ahol összesen 8,4 millió vendégéjszakát töltött, a kereskedelmi szálláshelyek 144 milliárd forint bevételt értek el, 12 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A magyar lakosság elkölthető jövedelmei a múlt évinél visszafogottabban növekednek, ez elsősorban a belföldi vendégforgalmat csökkentette. 2004-ben az idegenforgalom teljesítménye valamelyest növekszik, a kereskedelmi szálláshelyek bevételei számottevően emelkednek. 2005-re az utasforgalom fokozatosan bővülhet, a szálláshely-bevételek dinamikus emelkedése mellett. A belföldi turizmusban lassú, fokozatos teljesítmény-bővülés várható.

A háztartások fogyasztása a második negyedévi 3,8 százalékos ütemet követően a harmadik negyedévben 3,0 százalékkal bővült, összhangban azzal, hogy 2004 január-szeptembere között a reálkeresetek 0,1 százalékkal csökkentek. Az utolsó negyedévben a dinamika növekedése várható, az év egészére 3,4 százalékos fogyasztásbővüléssel számolunk. 2005-re az ideihez közeli dinamikát prognosztizál az Ecostat.

A bruttó nominális átlagkereset 7,9, a nettó átlagkereset 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a nettó keresetek a versenyszférában 7,9 százalékkal, a költségvetési szférában 5 százalékkal emelkedtek. Az év egészére - 6,8 százalékos infláció mellett - a nettó keresetek 7-7,5 százalékos növekedésével számolunk. A reálkereset idén stagnál, legjobb esetben néhány tizedszázalékkal emelkedik. A lakosság egyéb jövedelmeinél szintén nem várható jelentős emelkedés.

2004 első félévében a lakosság megtakarításának állománya 2,5 százalékkal emelkedett a múlt év vége óta. A lakosság hitelállománya meghaladta a 3200 milliárd forintot, a növekedés a tavalyi első félévihez képest nagyon szerény, alig több mint 8 százalék volt. Várhatóan sem az idei év hátralevő részében, sem a jövő évben a lakosság hitelállománya jelentősebben nem fog növekedni.

A magyar lakosság gazdasági aktivitási szintje hosszabb ideje meglehetősen alacsony. A munkanélküliek száma 2004. augusztus végén 246,6 ezer fő volt, ez mintegy 8 ezer fővel magasabb, mint az előző év hasonló időszakában, a munkanélküliek száma az év elején volt a legmagasabb. A munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben - az európai uniós mértékkel mérve - továbbra is alacsony maradt, aránya 6,1 százalék.

xxx

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium nyilvánosságra hozta a Magyar Gazdaság 2004/3 című kiadványát, amely a 2004. december 1-jéig megjelent makrogazdasági adatok alapján mutatja be és értékeli a magyar gazdaság aktuális folyamatait, illetve kilátásait.

A GKM elemzésének fő következtetése, hogy a tavalyinál lényegesen gyorsabb világgazdasági növekedés és a gazdaságpolitika irányváltása nyomán a magyar gazdaság újra gyors ütemű, a beruházások és az export által vezérelt növekedési pályára állt. Ennek köszönhetően - noha az év második felében megtörni látszó nyugat-európai konjunktúra negatív hatásai is kezdenek érződni a hazai makrogazdasági folyamatokban - a magyar gazdaság idei növekedése mind ütemében, mind szerkezetében lényegesen kedvezőbben alakul, mint az elmúlt három évben. A külső egyensúly érdemi javulása ugyanakkor várat magára, ami azt jelzi, hogy a gyors növekedés hosszabb távú fenntarthatósága érdekében a gazdaságpolitikának további erőfeszítéseket kell tennie a versenyképesség javítása irányában.

A minisztériumi elemzés megállapítja, hogy a világgazdasági konjunktúra túljutni látszik idei csúcspontján, de a magyar gazdaság növekedésének külső feltételei így is lényegesen kedvezőbben alakulnak, mint az előző években. A magyar gazdaság 4,1%-kal növekedett az első három negyedévben, ami főként a beruházások két számjegyű bővülésének köszönhető, miközben a fogyasztás dinamikája lassult. A nyugat-európai kereslet harmadik negyedévi megtorpanása nyomán az alapvetően exportra épülő ipari növekedés lendülete valamelyest mérséklődött az utóbbi hónapokban. A külkereskedelmi mérleg hiánya - részben egyszeri tényezőknek köszönhetően - növekedést mutat, és a folyó fizetési mérleg javulása is várat magára. A működőtőke-beáramlás kedvezőbben alakul a tavalyinál, és folytatódik a hazai vállalkozások tőkeexportja.