Nyilvánosságra hozta a Pénzügyminisztérium az államháztartásra vonatkozó gyorsjelentését. Ebben áll, hogy a tára prognózisa 1335,3 milliárd forintos hiánnyal számolt, amely a GDP 6,5 %-a, a deficit ennél kevesebb, 1284,1 milliárd forint lett, mely a GDP 6,3 %-a.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 2004-ben az éves pénzforgalmi prognózisnál kedvezőbben alakult. A prognózisunk 1335,3 milliárd forintos hiánnyal számolt, amely a GDP 6,5 %-a, a deficit ennél kevesebb, 1284,1 milliárd forint lett, mely GDP 6,3 %-a. A deficit a központi költségvetés magasabb adóbevételei (társasági adó, személyi jövedelemadó) miatt lett alacsonyabb. Decemberben a többlet meghaladta a 99,8 milliárd forintos prognózist, 151 milliárd forint lett . A központi költségvetés 134 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege pedig 32,6 milliárd forintos többlettel zárt. Az elkülönített állami pénzalapoknál 15,6 milliárd forintos hiány keletkezett. A központi költségvetés egyenlege kedvezőbben alakult a prognózisnál, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege megfelelt a várakozásoknak, míg az elkülönített állami pénzalapok egyenlege kedvezőtlenebb.
A központi költségvetés decemberi bevételei 77,5 milliárd forinttal meghaladták a prognosztizáltat. A főbb adóbevételek a várakozásoknál kedvezőbben alakultak. Különösen jelentős a társasági adóból (+16,8 milliárd forint), valamint a személyi jövedelemadóból (+9,4 milliárd forint) a többlet. A vártnál kedvezőbben alakultak a jövedéki és fogyasztási adó, továbbá az illeték befizetések bevételei is. Túlteljesültek a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint az egyéb központosított bevételek is.
A központi költségvetés december havi kiadásai a várakozásoknál 19,3 milliárd forinttal magasabban alakultak. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai a bevételi többletekkel összhangban meghaladták a prognosztizáltat. Decemberben a tervezetthez képest többet fizetett ki a költségvetés lakástámogatásra, családi támogatásokra. Ezzel szemben a fogyasztói árkiegészítésre, valamint a helyi önkormányzatok támogatására kevesebb volt a kifizetés.
Az elkülönített állami pénzalapok kedvezőtlenebb egyenlegének oka, hogy a Munkaerőpiaci Alapnál a szakképzési kifizetések, továbbá a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál a kutatási támogatások kiadásai meghaladták a prognózist.
