A piaci szereplők szerint a bevásárlás várható volt, az időzítése azonban mindenkit meglepett. Sőt - mint utólag kiderült - az osztrák tőzsdét is, hiszen ez a tranzakció csupán egy sokkal nagyobb ügylet "részeredménye" volt. Az osztrák Bank Austria Creditanstalt (BACA) magyar leányvállalata, a HVB Bank Hungary Rt., kihasználva a Magyar Nemzeti Bank beavatkozását a két pesti tőzsde integrációjába, május 19-en reggel felvásárolta a BÉT felét és – nyilvánosságra nem hozott befektetői partnereken keresztül – az árutőzsde (BÁT) 75%-át.

A BÉT-részvénytulajdon egy részét (mintegy 37 százalékot) pedig némi haszonnal azonnal továbbértékesítette a bécsi tőzsdének (melynek szinten a BACA a legnagyobb tulajdonosa), az osztrák elszámolóháznak, melynek a BACA a 49%-os tulajdonosa, valamint a két konkurens osztrák banknak, a Raiffeisennek és az Erstének.

Az így kialakult helyzetben a HVB Bank a 25,2%-os részesedésével a börze legnagyobb tulajdonosa lett (a HVB Csoport összesen a BÉT 32,99 százalékát birtokolja). A gyors adás-vétel során a korábban is nagytulajdonos Erste Bank 12,2 százalékával tovább erősítette pozícióit.

Visszatért a tulajdonosok közé a Raiffeisen Bank (6,37%) is, mely egy évvel ezelőtt a jelenlegi vételár tizedéért adta el ugyanannak a pénzügyi befektető csoportnak, akitől most – képletesen – visszavette. A hazai Keler Rt.-hez hasonló feladatokat ellátó Österreichische Kontrollbank 11 százalékot tudhat magáénak a BÉT részvényeiből.

- A Dow Jones hírügynökség szerint drágán fizetett a HVB, hogy első körben hagyta kezei közül kicsúszni a Bét-et az Arago és a Cashline javára a megszellőztetett nyolcmilliárd forintos vételárra hivatkozva. Ezt Ön is így látja?
- Ami a felvetés első részét illeti, arra csak azt tudom mondani, hogy lehet, hogy késve ébredtünk, de a többi piaci játékossal szemben a HVB Bank legalább felébredt és cselekedett, ráadásul elég határozottan. A vételárat illetően a Dow Jones csak találgatott ez ugyanis üzleti titok. Annyit viszont mondhatok, hogy a BÉT-pakettet nem veszteséggel adta tovább a HVB Bank.

- Hogyan kerültek a pénzügyi befektetők kezéből a HVB Bankhoz a BÉT és BÁT részvények?
- A HVB Bank februárig folyamatosan vásárolta a BÉT részvényeket, majd amikor a versenyfutás az 50%-ért eldőlt a pénzügyi befektetők javára, mi kivárásra rendezkedtünk be. Ami meg is hozta a gyümölcsét. Miután a Magyar Nemzeti Bank röviddel a határidő lejárta után jelezte, élni akar a BÁT Keler-pakettjének elővásárlási jogával és a pénzügyi befektetők - látván, hogy kiszámítható időn belül nem jutnak pénzükhöz - a HVB Bankhoz fordultak, mely persze készseggel állt az ártárgyalások elébe.


- A Magyar Nemzeti Bank vélhetően azért akarta megakadályozni a BÁT Keler-pakettjének eladását, mert attól tartott, hogy az elszámolóház jövője a pénzügyi befektetők által uralt BÉT-en keresztül szakmailag nem lett volna biztosítva. A HVB Bank tavaly ősszel kezdett felvásárlásai - saját elmondásuk szerint - pontosan a börze, és közvetve a KELER szakmai kezekben való tartását és egy ellenséges felvásárlás megakadályozását szolgálták. Ehhez képest most egy kvázi-konkurens körnek, a bécsi tőzsdének, illetve az osztrák elszámolóháznak adták tovább a részvényeket. Hogyan magyarázza a kialakult helyzetet?
- A bécsi tőzsde nem jelent valós értelemben vett konkurenciát a BÉT-nek. A WBAG mindent megtesz azért hogy kimeneküljön a Deutsche Börse vagy az Euronext mellett esetlegesen játszandó alárendelt szerepéből, és nem tarthat más irányba, csak kelet fele. Meggyőződésem, hogy ezzel a tulajdonosi átrendeződéssel biztosítva van a magyar értéktőzsde és a létfontosságú elszámolórendszer szakmai kezekben való tartása.


- A bécsi tőzsde a kilencvenes években több ízben is érdeklődést mutatott a BÉT iránt, a felvásárlás is szerepelt az elképzelések kötött. Most milyen konkrét együttműködés alakulhat ki a két börze között?
- Erről még korán lenne beszélni, hiszen maga a tranzakció is alig pár napja záródott le. Az biztos, hogy a két tőzsde nem fog integrálódni. Ugyanakkor a bécsi tőzsde tulajdona nem mondható meghatározónak, ez inkább egyenrangú felek laza partnerkapcsolatának a szimbóluma, melynek azonban jelentős és hasznos marketing érteke van a BÉT szamara. Ezzel az összefonódással, valamint Magyarország európai uniós csatlakozásával egyértelműen felértékelődött a BÉT és a bécsi tőzsde is.

- A tranzakció egészét tekintve a közvélekedés ugyanakkor az, hogy az osztrákok felvásárolták pesti tőzsdét.
- Ez nem egy megalapozott kijelentés. A másik két nagytulajdonos, a Raiffeisen és az Erste a hazai pénzügyi piacokon a kezdetek óta jelen levő játékosok, melyek magyar szakembereket foglalkoztatnak, a magyar államnak adóznak és a HVB Bankkal együtt a piac itthon tartásában érdekeltek.

- Folytatódik-e a felvásárlási lánc a HVB Bank vagy a WBAG vezényletével?
- Egyelőre véglegesen le szeretnénk zárni ezt az ügyletet, aztán majd meglátjuk. Egy biztos, a varsói értéktőzsde privatizációja hamarosan megkezdődik.

- Még egy nyitott kérdés maradt: az ügylet kapcsán rendezett nemzetközi sajtótájékoztatón nem jelent meg Jaksity György, a BÉT elnöke. Ez a magatartás jelzésértékű is lehet álláspontjáról. Felmerült-e a tőzsdében közel 70%-os befolyásolást gyakorló osztrák csoportban Jaksity György visszahívása?
- A következő rendkívüli közgyűlésem tisztázni szeretnénk a helyzetet. A BÉT igazgatóságában mindenképpen lesznek személycserék. Mint azt a HVB vezérigazgatója, Matthias Kunsch úr is a sajtótájékoztatónkon elmondta, a csoportnak nincs meg a szükséges befolyása a tőzsdeelnök visszahívásához. Jaksitynak, aki eddig a pillanatig sem keresett meg minket, végre döntenie kell, hogy mit kezd a kialakult helyzettel, vállalja-e továbbra is a tőzsdeelnökséget az eddig nem létezett, komoly tulajdonosi kontrol alatt.




Kapcsolódó anyagok:
Sínen a Bát-Bét integráció
Börzeláz