A felmérés két lépésben készült: járvány előtt, illetve a nyári hónapok során, így a pandémia hatását is jól tükrözi.

A CIO-felmérés legfontosabb üzenetei:

• Digitalizációs kényszer és beruházási hajlandóság:

A megkérdezett IT vezetők 55 százalékának növekedett a költségvetése az operatív működés hatékonysága, az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartás digitális térbe helyezése és új termékek, szolgáltatások fejlesztése céljából.

• Új kihívások a megváltozott környezetben:

10-ből 4 informatikai vezető arról számolt be, hogy a válság alatt cégüket több kibertámadás érte, mint korábban. A támadásoknak több mint háromnegyede (83 százalék) adathalász-kísérlet volt, és csaknem kétharmada (62  százalék) rosszindulatú programok (malware-ek) formájában jelentkezett, ami arra utal, hogy az otthoni munkavégzésre való áttérés növelte a kitettséget.

• Változás a fejlesztési irányok prioritásában:

Software mint szolgáltatás (SaaS) a járvány legnagyobb nyertese. A bevezetését a járvány előtt az informatikai vezetők 7 százaléka tartotta fontos feladatának, a járvány után már 23 százalékuk. A felhőalapú technológia versenyelőnyt tud biztosítani a cégeknek, ami a hatékonyabb, alacsonyabb költségű működésben mutatkozik meg. Ezért ez a technológia 2021-ben is meghatározza a vállalatok IT költését.

A pandémia első hulláma idején gyors átállásra volt szükség, amely széleskörű és biztonságos munkafeltételek kialakítását és fenntartását vonta maga után. A vállalatok a távoli munkavégzést biztosították, a háttérfolyamatokat gyorsították és a felértékelődő digitális csatornákat hasznosították. Az IT vezetők 86 százalékának a távmunka feltételek kialakítása jelentős kihívást jelentett. Az IT vezetők 43 százaléka számít arra, hogy munkatársainak több, mint fele a világjárvány után is otthonról dolgozik majd. Az otthonról való munkavégzésre való átállásnak az egyik eredménye, hogy a vállalati kultúrában a technológiai terület megbecsültsége, szerepe nőtt, valamint szorosabbá vált az üzleti és a technológiai területek közötti együttműködés.

Kezdetben a helyzeti kényszer okozta, hogy az ügyfelekkel való interakció – szolgáltatások esetén részben vagy egészben – áthelyeződött az online térbe, mindezen változásokat azonban az ügyfelek jól fogadták. A válaszadó vezetők 73 százaléka szerint az elmúlt 12 hónapban kínált digitális megoldások rendkívüli mértékben növelték az ügyfél-elégedettséget, amelynek hatására az ügyfélélmény még inkább a vállalati stratégia fókuszába került.

A járvány következő hullámában az ergonomikus és egyszerű digitális megoldások arányának növekedése várható. A vállalatok jövőállóságát nagyban meghatározza majd, hogy a technológiai képességeket hogyan tudja az üzleti folyamataiba integrálva az ügyfelei számára érzékelhető értékké alakítani. Az biztosnak látszik, hogy a digitalizáció fontosságát felismerő cégek az informatikai és az üzleti tervezést együtt kezelik.

A megváltozott környezetünk egyik új kihívása a kibertérből érkező támadások számának növekedése. A rosszindulatú mozgások fokozódásával az online térben felértékelődött a kiberbiztonsággal kapcsolatos szakértői tudás is. A szervezeteknek jól képzett kiberbiztonsági szakembereket kellett keresniük, hogy támogassák az otthoni munkavégzésre történő átállást. Az informatikai vezetők egyharmada szerint a kiberbiztonsági szakértők voltak a legkeresettebbek a járvány alatt. Több mint egy évtizede ez volt az első alkalom, hogy egy biztonsággal kapcsolatos készség lett a ’legfelkapottabb’ a technológiai készségek között. Az informatikai vezetők 27 százaléka keres továbbá informatikai változásmenedzsment szakértőt, 23 százalékuknak lenne szüksége vállalati architektre és azonos arányban (22 százalék és 22 százalék) keresnek technológiai architektet, illetve advanced analytics szakértőt.

Az IT vezetők 47 százaléka véli úgy, hogy a járvány véglegesen felgyorsította a digitális átalakulást és a feltörekvő technológiák alkalmazását. Bár a járvány idején a technológiai kiadások jelentősen nőttek, a felmérés szerint a technológiai költségvetés a következő évben már nyomás alá kerülhet. A COVID-19 előtt az informatikai vezetők több mint fele (51 százalék) költségvetési növekedésre számított a következő 12 hónapra, de a pandémiában ez az arány 43 százalék -ra csökkent. Ez azonban még mindig a költségvetés növekedését jelenti, és az IT beruházási keret továbbra is csaknem kétszerese a 2008-as válságot követő év informatikai keretösszegének.

A COVID-járvány megmutatta, hogy a vállalatoknak hirtelen bekövetkező változásokra kell készülniük, és képesnek kell lenniük gyorsan és rugalmasan skálázni az informatikai működésüket a jövőben is. Másfelől a járvány felgyorsította a digitalizációs tendenciákat. A digitális transzformációs képesség fogja meghatározni a vállalatok jövőbeli eredményességét és versenyképességét.

 „A digitális gyorsvonatra fel kell szállnia a cégeknek és a digitális ügyfél-kiszolgálásé a jövő. Ha megnézzük, hogy milyen technológiai beruházásokban történt előrelépés, akkor az az adatbiztonság, az adatelemzés, a robotizálás, az adatvédelem, az ügyfélélmény és a cloud technológia. Ezen trendek az elmúlt hónapok fényében nem meglepőek.  Elgondolkodtató viszont, hogy a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás nagyon kis emelkedést mutat, pedig ennek egy felfutóban lévő technológiának kellene lennie, hiszen a komplex adathalmazokra, számításokra fókuszáló öntanuló technológiák növelik a hatékonyságot” – értelmezte a fejlesztési irányokat Kórász Tamás, a KPMG partnere, a Management Consulting és a Technológiai Tanácsadási terület vezetője.