„Az egymilliárd forintos küszöb első hallásra a lakosság 90 százaléknak valóban sokkoló vagyonösszeg. A társadalom szemében a „milliárdos” ma is krőzusnak számít. A gazdasági realitás azonban ennél jóval prózaibb” – hívja fel a figyelmet Karagich István, a piacvezető privátbanki elemzőcég ügyvezetője.

A 2014–2025 közötti infláció alapján a mai 1 milliárd forint vásárlóereje nagyjából 540–560 millió forintnak felel meg 2014-es árszinten. Vagyis az egymilliárdos vagyon ma nem a kivételes gazdagság, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációjának mutatószáma.

Ehhez jön az ingatlanár-robbanás. Budapesten a belső, budai kerületekben egy évtizede 300-400 ezer forint körül alakult a négyzetméterár, ezek a lakások ma nem ritkán 2–2,2 millió forintos négyzetméteráron vannak meghirdetve. „Tényleg hasznos lehet a politikai cél, hogy a budai belső kerületek ingatlantulajdonosai és a kkv szektor vállalkozói legyenek az új vagyonadó célkeresztjében? Esetükben biztos ne nevezzük krőzusadónak azt, ami valójában inflációs mellékhatás” – fogalmazott Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Nem az a kérdés, hogy vannak-e milliárdosok – hanem hogy mit jelent a milliárd

A probléma azonban mélyebb. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) háztartási vagyonstatisztikáiban a vállalkozói üzletrészek értéke a háztartások pénzügyi vagyonának több mint harmadát adja. Ezek értékelése viszont modellalapú, nem tranzakciós. A piaci gyakorlatban egy vállalat eladási ára nagymértékben függ a kereslettől, a finanszírozási környezettől és a versenytársak számától – tömeges kínálat esetén az érték akár drasztikusan csökkenhet. Egy nominálisan „milliárdos” cégérték tehát nem likvid, nem realizálható vagyon. Hasonló a helyzet az ingatlanokkal is. Egyes kerületekben a háztartások tagjai által birtokolt ingatlanok együttes értéke esetleg egy családi birtokban lévő balatoni nyaralóval kiegészítve könnyen adhat milliárdos vagyon együttest, miközben a családtagok alkalmazottként szerzik jövedelmüket, különösebb tőkejövedelem nélkül.