„A legnagyobb tévhit továbbra is az, hogy a szabadság időpontjáról kizárólag a munkavállaló dönt. A valóságban a szabadságot a munkáltató adja ki, ugyanakkor köteles meghallgatni a munkavállaló kérését. Évente hét munkanap szabadság időpontjáról a munkavállaló rendelkezhet, a fennmaradó napok kiadásáról pedig – a törvényi szabályok betartásával – a munkáltató dönt. Gyerekes munkavállalóknál ehhez még hozzáadódik a gyerekek után járó pótszabadság” – mondta Bartók Szandra, a Niveus bérszámfejtés szakmai vezetője.

A nyári hónapok különösen nagy kihívást jelentenek a cégek számára. Egyes ágazatokban ilyenkor van a legnagyobb munkaterhelés, más vállalkozásoknál pedig a nyári leállások miatt kell összehangolni a szabadságok kiadását. Nem ritka, hogy többen ugyanarra az időszakra szeretnének szabadságra menni, miközben a vállalatnak biztosítania kell a folyamatos működést.

„A jól működő szabadságtervezés alapja az időben megkezdett egyeztetés. Egy előre elkészített szabadságolási terv kiszámíthatóbbá teszi a működést, és jelentősen csökkentheti a későbbi félreértéseket is. Fontos szabály, hogy a szabadság időpontját főszabály szerint legalább 15 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg” – emelte ki a szakértő.

A leggyakoribb tévhitek és a valóság

Tévhit: A szabadságot a munkavállaló veszi ki. Valóság: a szabadságot a munkáltató adja ki, a munkavállaló évente hét munkanap időpontjáról dönthet. Gyerekesek esetében ez a 7 nap kiegészül a gyerekek után járó pótszabadság mértékével.