A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedő őstermelők számára különösen fontos, hogy a 2021-ben bevezetett agrárreform óta az adózási értékhatárok automatikusan követik a minimálbér alakulását. Ennek köszönhetően 2026-ban tovább nő az az éves bevételi szint, aminek mértéke alatt az őstermelők teljes egészében mentesülnek a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól, illetve később keletkezik tényleges adófizetési kötelezettségük.

Az új értékhatárok alapján, amennyiben az őstermelő a személyi jövedelemadó törvényben meghatározottak szerint átalányadózónak minősül és a 2026. évi tevékenységéből származó bevétele nem éri el az 1 936 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia, és adóbevallást sem kell benyújtania majd 2027-ben. Ha pedig az éves bevétele meghaladja az 1 936 800 forintot, de nem éri el a 19 368 000 forintot, jövedelmet kell ugyan számolnia, de nem kell adót fizetnie. Kiemelt célunk, hogy a lehető legtöbb eszközzel biztosítsuk a kis- és közepes gazdaságok jövedelmezőségét, fejlődését. Az agrártámogatási rendszer számos eleme mind a közvetlen, mind pedig a fejlesztési támogatások vonatkozásában ezt szolgálja. Többek között az érintett termelők körében igen népszerű kisebb üzemmérethez igazított és egyben egyszerűsített beruházási pályázatok a kertészet, az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás területén.

A kedvező változások a családi gazdaságokat is érintik: az átalányadózás továbbra is széles körben alkalmazható, az emelkedő értékhatárok pedig kiszámíthatóbb működési környezetet biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára. Ez fontos a kisebb gazdaságoknak, különösen az időjárási kockázatok és a piaci bizonytalanságok közepette. A méhészeti ágazatban dolgozó őstermelők adózási kedvezményei is változatlanul megmaradnak, ami hozzájárul a hazai méhészet versenyképességének és fennmaradásának erősítéséhez. A szabályozás célja, hogy az agráriumban végzett munka jövedelme minél nagyobb arányban a termelőknél maradjon.