Biden azt állítja, hogy ez a „leggyorsabb munkahely-növekedés az egész amerikai történelemben”.
Ez így van 1939-es óta a rendelkezésre álló adatok szerint.
Sok állás jött volna létre akkor is, ha Trump nyer 2020-ban – de az amerikai konszolidációs terv nagy szerepet játszott a munkaerőpiac fellendülésének gyorsaságában és agresszivitásában – mondja Mark Strain professzor, a Georgetown Egyetem közgazdásza.
Ezt a 2021-ben a Biden-kormányzat alatt elfogadott tervet úgy alakították ki, hogy elősegítse a gazdaság élénkítését a világjárvány után.
A vártnál gyengébb júliusi munkahely-növekedés miatt féltek az amerikai gazdaság hirtelen visszaesésétől. Erre visszaeséssel reagáltak a tőzsdék is, de azóta újra stabilizálódtak az árfolyamok.
Mindkét kormányzat alacsony munkanélküliségi szintet tudott produkálni. A járvány előtt Trump 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát ért el. A Covid-korlátozási intézkedések a munkanélküliség ugrásszerű növekedéséhez vezettek az Egyesült Államokban – de a munkanélküliségi szint 7 százalék körülre esett vissza, amikor Trump elhagyta hivatalát. A Biden-kormány idején a munkanélküliség 2023 januárjában tovább csökkent, 3,4 százalékra, ami több mint 50 éve a legalacsonyabb arány. Azóta azonban 4,3 százalékra emelkedett.
Bérek
Ami a béreket illeti, Trump alatt hasonló ütemben nőttek, mint elődje, Barack Obama idején, egészen a járvány kitöréséig.
A dolgozók bére gyorsan emelkedett 2020 elején a Covid-világjárvány terjedésével párhuzamosan. A bérek hirtelen emelkedése az alacsonyabb fizetésű munkavállalók elbocsátásával függött össze, ami statisztikailag megemelte az átlagbért. Biden alatt ugyan nőtt az átlagkereset, de nehezen tudtak lépést tartani a magas infláció okozta áremelkedéssel.
