2024-2043 között nyugdíjba vonulók maximális létszáma (ezer fő)

De honnan származik a nyugdíj? A nyugdíjrendszer finanszírozása két fő forrásból származik: a társadalombiztosítási járulékból (TB), valamint a szociális hozzájárulási adóból (Szocho). 2024-ben a költségvetési törvény a Szocho-t 89,14 százalékban a nyugdíjalapra, 10,86 százalék részben pedig az egészségügyi alapra osztotta fel. A befizetett TB 54 százaléka jut a nyugdíjalapba, a maradék nagyrészt az egészségügyi alapba, illetve kisebb részt a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül. Látható, hogy valójában mindkét forrásnál csak az adó/járulék növelésével, vagy más területek rovására lehet több forrást bevonni.

A nyugdíjrendszer 2024-ben még fenntartható: 6019 milliárd forint a tervezett nyugdíjkiadás, míg a TB és Szocho nyugdíjra vonatkozó bevétele 6434 milliárd forintra nő várhatóan. A nyugdíjrendszer bevételei és kiadásait képező olló 2043-ra a másik irányba nyílik ki: a bevételek durván megduplázódnak 12 406 milliárd forintra, a kiadások viszont 14 786 milliárd forintra emelkednek.

A Nyugdíj Alapra jutó adó- és járulékbevétel alakulása az adott évben, 2024-43 (milliárd Ft)

Bár jelenleg a bevételek fedezik a nyugdíjkiadásokat, 2043-ra kb. 230 milliárd forintos rés fog keletkezni (amennyiben a jelenlegi szabályozás marad életben), amit valamilyen módon pótolni kell. Amennyiben a nyugdíjrendszeren belül keresünk megoldást, akkor a nyugdíjkorhatár emelése, vagy a TB és Szocho nagyobb mértéke lehet a megoldás: pl. a Szocho kulcs évi 0,15 százalékpontos, vagy a TB járulék évi 0,22 százalékpontos növelése kezelni képes a hiányt. Mivel a keresettömeg közel megduplázódik, ezért a központi költségvetés többlet adóbevételekhez jut egyéb formában (pl. SZJA, ÁFA stb.), s így nagyobb terhet képes viselni az időskori ellátásban.