A NAV idei első három negyedéves adatait feldolgozó elemzés éves szinten, országosan 4,2 százalékos drágulást mutat. A KSH adatai szerint az első negyedévben 18 százalékos, míg a második három hónapban egyharmados forgalmi csökkenés látszik most, a tavalyi hasonló időszakkal összevetve. Ezen belül is Budapesten jelentősebb a visszaesés. Így nem meglepő, hogy a megyei jogú városok és a kisebb városok Budapestnél jobban drágultak, sőt a fővárosban negyedéves szinten már árcsökkenés látszik.

„A lakótelepi lakások átlagára az egyéb, tégla építésű lakásokhoz hasonlóan 4 százalékkal nőtt. Megtört tehát a többéves trend, miszerint a lakótelepi drágulás üteme meghaladja a többi ingatlantípusét. Mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagára meghaladja a 339 ezer Ft/m2-t” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A megyék közül idén sem csökkent sehol az eladott lakóingatlanok átlagára. Az élen olcsóbb megyék, Heves, Békés és Tolna állnak 20-27 százalék közötti árnövekedéssel. Budapesttel (645 ezer Ft/m2) természetesen nem számolva, Győr-Moson-Sopront megelőzve jelenleg Pest megye a legdrágább, 406 ezer Ft/m2 átlagárral. A harmadik helyezett Hajdú-Bihart követő Veszprém megye pedig két helyezést lépett előre. Rajtuk kívül még Vas, Fejér és Csongrád-Csanád haladja meg a 300 ezres limitet. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 110 ezer Ft/m2 átlagárral. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 401 ezer – Budapesttel nem számolva 285 ezer – forint volt négyzetméterenként.

 

Idén eddig a legolcsóbb nagyvárosunk, Salgótarján drágult legnagyobb ütemben, 16 százalékkal. Nógrád megye székhelye már tavaly is dobogós volt, így itt bő másfél év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagár. Salgótarján mellett Békéscsaba, Szolnok és Szekszárd is olyan, még ma is az olcsóbbak közé tartozó nagyvárosunk, ahol immár több éve tartóan látványos értéknövekedés megy végbe. A rangsor végén viszont három drágább városunk áll: Kecskemét mindössze 1, Veszprém és Debrecen pedig 3-4 százalékkal drágult egy év alatt. A legdrágább Debrecen (419 ezer Ft/m2) mellett mostanra Székesfehérvár, Veszprém és Győr is átlépték a 400 ezres árszintet.

Budapesten belül idén eddig a XXII. kerületben nőtt legjobban (20 százalékkal) az átlagár, amelyet az ugyancsak külvárosi XX. kerület követ, de a legcsekélyebb forgalmú, hagyományosan a legolcsóbb XXIII. kerület is ott van az élbolyban. Ugyanakkor ezek közé a második legdrágább XII., illetve a legforgalmasabb XIII. kerületek ékelődnek.

„A koronavírus hatásaként a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) mélyrepülésével tovább erősödő piaci tendenciát mutatja, hogy 2019 után ismét az I. és az V. kerületek szerepelnek a lista végén. A korábban az áremelkedés ütemében évekig éllovas, egyik fő befektetési helyszín V. kerületben hajszálnyival, a budai presztízskerületben pedig 2 százalékkal csökkent egy év alatt az átlagár. Ez mindenképpen beszédes, hiszen utoljára 2014-ben állt negatív előjel bármelyik fővárosi kerület árváltozás mutatója előtt” – ismertette az adatokat Valkó Dávid.

Ennek ellenére továbbra is bőven a főváros V. kerülete vezeti a budapesti árrangsort, 941 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől a második legdrágább – a három helyezést javítva az I. kerülettel helyet cserélő – XII. kerület átlagára 120 ezer forinttal marad el. A 800 ezres szint fölé még a II. és a VI. kerületek jutottak. A lista végén továbbra is Pest peremi városrészek találhatók. A hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerület az egyetlen, ahol az átlagár-szint 400 ezer Ft/m2 alatt marad.

Idén eddig a legolcsóbb nagyvárosunk, Salgótarján drágult legnagyobb ütemben, 16 százalékkal. Nógrád megye székhelye már tavaly is dobogós volt, így itt bő másfél év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagár. Salgótarján mellett Békéscsaba, Szolnok és Szekszárd is olyan, még ma is az olcsóbbak közé tartozó nagyvárosunk, ahol immár több éve tartóan látványos értéknövekedés megy végbe. A rangsor végén viszont három drágább városunk áll: Kecskemét mindössze 1, Veszprém és Debrecen pedig 3-4 százalékkal drágult egy év alatt. A legdrágább Debrecen (419 ezer Ft/m2) mellett mostanra Székesfehérvár, Veszprém és Győr is átlépték a 400 ezres árszintet.

Budapesten belül idén eddig a XXII. kerületben nőtt legjobban (20 százalékkal) az átlagár, amelyet az ugyancsak külvárosi XX. kerület követ, de a legcsekélyebb forgalmú, hagyományosan a legolcsóbb XXIII. kerület is ott van az élbolyban. Ugyanakkor ezek közé a második legdrágább XII., illetve a legforgalmasabb XIII. kerületek ékelődnek.

„A koronavírus hatásaként a rövid távú lakáskiadás (Airbnb) mélyrepülésével tovább erősödő piaci tendenciát mutatja, hogy 2019 után ismét az I. és az V. kerületek szerepelnek a lista végén. A korábban az áremelkedés ütemében évekig éllovas, egyik fő befektetési helyszín V. kerületben hajszálnyival, a budai presztízskerületben pedig 2 százalékkal csökkent egy év alatt az átlagár. Ez mindenképpen beszédes, hiszen utoljára 2014-ben állt negatív előjel bármelyik fővárosi kerület árváltozás mutatója előtt” – ismertette az adatokat Valkó Dávid.

Ennek ellenére továbbra is bőven a főváros V. kerülete vezeti a budapesti árrangsort, 941 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől a második legdrágább – a három helyezést javítva az I. kerülettel helyet cserélő – XII. kerület átlagára 120 ezer forinttal marad el. A 800 ezres szint fölé még a II. és a VI. kerületek jutottak. A lista végén továbbra is Pest peremi városrészek találhatók. A hagyományosan legolcsóbb XXIII. kerület az egyetlen, ahol az átlagár-szint 400 ezer Ft/m2 alatt marad.