Az új technológiák és az összetett, határokon átnyúló pénzügyi folyamatok új kockázatokat teremtenek, ugyanakkor új eszközöket is kínálnak a korrupció elleni küzdelemhez- tette hozzá.

McGrath közlése szerint az európaiak 75 százaléka, a vállalkozásoknak pedig 65 százaléka véli úgy, hogy saját országában széles körben elterjedt a korrupció.

A biztos szerint az Európai Bizottság jogállamisági jelentései azt mutatják, hogy a korrupció elleni jogi keretek a legtöbb uniós tagállamban erősek, ugyanakkor továbbra is hiányosságok tapasztalhatók egyebek mellett a lobbitevékenység szabályozása, a vagyonnyilatkozatok, valamint a köz- és a magánszektor közötti úgynevezett forgóajtó-jelenség kezelésében.

A készülő stratégia célja, hogy hosszú távú irányt szabjon az uniós korrupcióellenes fellépésnek, és szorosabban összekapcsolja a megelőzést, a felderítést, a vizsgálatot és a jogérvényesítést.

A bizottság emellett erősíteni kívánja a helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi szintű együttműködést, valamint jobban kihasználná az új technológiák nyújtotta lehetőségeket.

McGrath hangsúlyozta: a cél nem egyszerűen több korrupcióellenes intézkedés bevezetése, hanem az, hogy az uniós és tagállami erőfeszítések összehangoltabbak, következetesebbek és hatékonyabbak legyenek. (MTI)