McGrath közölte: a stratégia a nemrég elfogadott korrupcióellenes uniós irányelvre épül majd, és a társadalom egészét átfogó megközelítéssel kívánja összehangolni az állami hatóságok, a vállalkozások, a civil társadalom és az állampolgárok erőfeszítéseit.

A biztos hangsúlyozta, hogy a korrupció nem pusztán büntetőjogi kérdés, hanem veszélyezteti a demokráciát, a jogállamiságot és a társadalmak működését is. „Aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, torzítja a tisztességes versenyt, valamint akadályozza a rendelkezésre álló közpénzek megfelelő felhasználását” – mondta.

McGrath fordulópontnak nevezte a korrupció elleni küzdelemről nemrég elfogadott uniós irányelvet, amely első alkalommal teremt közös és átfogó jogi keretet a korrupció elleni fellépéshez az Európai Unióban.

Az új szabályozás összehangolja a korrupcióhoz kapcsolódó legfontosabb bűncselekményi tényállásokat, meghatározza a büntetések minimális szintjét, és uniós normákat állapít meg a megelőzés területén.

A szabályok elfogadása azonban csak az első lépés, az állampolgárok az eredmények alapján fognak megítélni bennünket: az alapján, hogy sikerül-e megelőzni, feltárni, kivizsgálni és szankcionálni a korrupciót, valamint a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak-e - fogalmazott.

Az uniós biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a korrupció egyre inkább biztonsági kihívást jelent.

Lehetővé teheti a szervezett bűnözés beszivárgását a közintézményekbe, valamint azt, hogy ellenséges szereplők megpróbálják aláásni az európai demokráciákat.