Kevesen érzik, hogy személyesen is nyernének vele
Sokkal kevesebben érzik magukat közvetlenül érintettnek. Egyedül az árréstop-kiterjesztés az, ahol a többség (61 százalék) úgy véli, hatással van rá. A 14. havi nyugdíj esetén ez az arány 36 százalék, az édesanyák SZJA-mentessége esetében 26 százalék, a többi intézkedésnél pedig 20 százalék alatt marad.
Nem meglepő módon a 60 év felettiek háromnegyede (74 százalék) érzi magát érintettnek a 14. havi nyugdíjban, míg a gyermekes háztartásokban élők közel fele az SZJA-mentesség esetében nyilatkozta ugyanezt. A politikai hovatartozás itt is erősen befolyásolja az érzékelt érintettséget: a kormánypárti szavazók minden esetben nagyobb arányban érzik magukat érintettnek, mint az ellenzékiek. Különösen látványos a különbség az árréstop esetén: a kormánypártiak 79, a Tisza-szavazók 46, az egyéb ellenzékiek 45 százaléka mondta, hogy őt személyesen is érintik a szóban forgó intézkedések.
Vegyes a kép a várható pénzügyi hatásokról
A válaszadók 24 százaléka számít pozitív, ugyanennyien negatív pénzügyi hatásra a személyes pénzügyek tekintetében, míg a relatív többség (31 százalék) semleges következményekre számít. Minden ötödik megkérdezett nem tudta megítélni, hogy mire is számítson. (IV. ábra)
A legoptimistábbak a 60 év felettiek (36 százalék szerint javít a helyzetükön), a gyermekes háztartásokban élők (31 százalék), és különösen a kormánypárti szavazók (53 százalék). A negatív hatásra inkább a fiatalabbak (40 év alatt 30 százalék), a diplomások (30 százalék) és a Tisza- vagy egyéb ellenzéki szavazók (39–38 százalék) számítanak.