A hazai nagyvállalatok beruházásai tolhatják meg a gazdaság szekerét

Visszafogott pénzügyi várakozások jellemzik a hazai vállalati szektort a következő egy évre vonatkozóan, ezzel együtt mégsem tervezik a beruházások leállítását. Sőt, a K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján megugrott a fejlesztésekben gondolkodó cégek aránya, ami lendületet adhat a legutóbbi gyenge nemzetgazdasági beruházási eredmények után. Elsősorban technológiai fejlesztésekre és kapacitásbővítésre terveznek költeni majd a cégek.

Négy negyedév bővülését követően a második negyedévben újra csökkent a hazai gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok alapján 0,2 százalékkal, és az előző év azonos időszakához képest is csupán 1,3 százalékkal emelkedett. Ennek oka, hogy sem a belföldi fogyasztásban, sem az export értékesítésben nem történt érdemi bővülés, miközben a beruházások látványosan visszaestek.

„Habár a második negyedéves GDP adatok alapján nincs túl sok okunk az optimizmusra az év második felét tekintve, van azonban remény, hogy a hazai nagyvállalatok beruházásai megtolják a gazdaság szekerét a következő negyedévekben. Az év első negyedévéhez képest ugyanis látványosan megugrott a fejlesztést tervező cégek aránya” – tájékoztatott Bodor Tibor, a K&H Vállalati divízió vezetője. A kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező hazai cégek várakozásait jelző index második negyedéves eredményei alapján 40-ről 48 százalékra ugrott azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, akik a következő egy év során valamilyen beruházást terveznek.

A technológiai megújulás az első 

A beruházási célokat tekintve a technológiai fejlesztések állnak az élen, amit a vállalatok 29 százaléka tervez. Ezt követi a kapacitásbővítés, amiben a cégek 15 százaléka gondolkodik, és további 7-7 százalékot képviselnek az értékesítést, illetve a belső folyamatokat fejleszteni kívánó cégek. A beruházásokat főként a mezőgazdaság és az ipari szektor húzhatja fölfelé, mivel esetükben 70, illetve 57 százalékos beruházási hajlandóság jellemző. Ezzel szemben a kereskedelemben némileg átlag alatti, 44 százalékos arány, a szolgáltató szektorban viszont jóval alacsonyabb, 34 százalékos hajlandóság tapasztalható jelenleg. Területileg sem egységes a szektor, a közép-magyarországi cégek jóval alacsonyabb arányban (39 százalék) terveznek fejlesztéseket, mint a kelet, illetve nyugat-magyarországi vállalatok, ahol 58, illetve 57 százalék ez az arány. 

Véleményvezér

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban 

Amerika gyakorlatilag megtámadja Venezuelát.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből

Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből 

A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.
Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot 

A magyar képviselőknek nem tetszett az európai hadiipar közös fejlesztése.
Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet

Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet 

Már Egészségügyi Minisztériuma sincs az országnak.
Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo