A hagyományos autógyárak számára a fő nehézséget a teljes gyártósor és ellátási lánc belső égésű motoros (ICE) modellekről tisztán elektromos (EV) modellekre történő átállítása jelenti. Ezek a cégek nem könnyítették meg a saját helyzetüket azzal, hogy az első EV-k megjelenésekor csak lassan reagáltak, így egyből jókora előnyt adtak azoknak a gyártóknak, amelyek első perctől minden erejükkel az EV-kre összpontosítottak. Az EV-gyártók ki is használják ezt az előnyt, és mostanra egyre fejlettebb szoftvereket építenek be autóikba, amelyek nagy részét házon belül is tervezik. 

Mindezek ellenére a hagyományos gyártók szénája sem áll annyira rosszul, mint amennyire látszik. A Volkswagenről és a közelmúltban ott végrehajtott leépítésekről szóló hírek például jócskán túldimenzionálják a problémát. Mára minden autógyárnak csökkentenie kellett a költségeit, hogy lépést tudjon tartani a kínai versenytársakkal.

A Fidelity várakozásai szerint a hagyományos üzleti modellek korrekciója várható: ezentúl nagyobb hangsúlyt fognak fektetni a szoftverfejlesztésre, az elektronikai architektúrára, az akkumulátorgyártásra és az ellátási láncon belüli vertikális integrációra. Az persze valószínű, hogy lesz néhány vállalat, amelyik a partvonalon kívülre kerül, de olyan vérfürdő nem lesz, mint amilyet a piac jelenleg vízionál. Nem mintha a kizárólag elektromos meghajtású járművekkel foglalkozó cégeknek olyan sima lett volna az idáig vezető útjuk. A bevezetés a vártnál hosszabb időt vett igénybe, és az elterjedtség az Egyesült Államokban 10, Európában 20 százalék körül mozog. Továbbra is aggályos a jelenlegi EV-modellek hatótávolsága, és kemény diónak bizonyult a szükséges töltőinfrastruktúra kiépítése is.