E három területen az egyajánlatos közbeszerzések révén olyan versenytorzulás volt megállapítható, amelyről a GVH nem tudta ágazati vizsgálat lefolytatása hiányában, azaz a piaci viszonyok részletes feltérképezése nélkül valószínűsíteni, hogy az adott piaci szereplőknek betudható lenne.

A GVH tehát  valószínűsíti, hogy a verseny torzulása betudható adott piaci szereplőknek, úgy ezen piaci szereplőkkel szemben versenyfelügyeleti eljárást indíthat.

Azonban ezen konkrét ágazati vizsgálati jelentések szövege jelen esetben arra enged következtetni, hogy az ágazati vizsgálattal érintett közbeszerzési piacokon a versenyviszonyok torzulása a piaci szereplők versenykorlátozó magatartásán kívüli, külső okokra vezethető vissza. Így a jelentésekből nem tűnik valószínűnek, hogy a GVH ezen konkrét esetekben a közeljövőben versenyfelügyeleti vizsgálatot indítson.

Ugyanakkor a GVH évente több gyorsított és nem gyorsított ágazati vizsgálatot is indít, mely eredményezheti versenyfelügyeleti eljárások megindítását a résztvevő piaci szereplők egy része, vagy akár egésze ellen is. Ráadásul egy új törvénymódosítás szerint, ha a GVH gyorsított ágazati vizsgálat során megállapítja, hogy az építőipar vagy a szilárd ásványi nyersanyagok bányászata területén egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport piacokon átívelő jelentőséggel bír, és ennek következtében a verseny jelentős mértékben és folyamatosan torzulhat vagy korlátozódhat, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárást indít, mely során  dönthet arról, hogy az érintett vállalkozás „piacokon átívelő jelentőséggel rendelkező vállalkozásnak” minősül, melynek megállapítása esetén a vállalkozás különféle magatartási vagy akár szerkezeti jellegű kötelezések elé nézhet versenyjogi jogsértés hiányában is – teszik hozzá az ügyvédi iroda munkatársai, Dr. Turi Anna és Dr. Vetró Tamás.