A belföldi értékesítéseken belül a legmagasabb havi áremelkedés a vegyianyag-, termékgyártásban alakult ki. Közel ilyen mértékben növekedett az árszint a kőolaj-feldolgozásban is. A kőolaj világpiaci ára az ismert politikai és gazdasági okokból még erőteljesebben tovább emelkedett, és ez hatással volt a hazai vegyipari ágazatok áraira is (1,5 százalék). Folytatódott, bár a korábbi hónapokhoz viszonyítva mérséklődött az áremelkedés a kohászati termékeket előállító fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártásában. A nyersanyag- és energiaárak növekedése, valamint a kohászati termékek iránt tartósan jelentkező kereslet árnövelő hatása - az április óta tartó folyamat részeként - elsősorban a csőgyártás (4,1 százalék), valamint a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyagok (1,8 százalék) területén jelentkezett. A belföldi értékesítés közel 27 százalékát képviselő élelmiszer-ágazatban az árak nem változtak: a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése (tejtermékek, húsfeldolgozás) és az árletörő import következtében jelentkező akciós árakon történő értékesítés (malomipari termékek) hatásában kiegyenlítette egymást. A feldolgozóipari átlagos árnövekedéstől némileg elmaradva, 0,3 százalékkal emelkedett a szabályozott áras villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás árszintje, a villamosenergia-termelés és -elosztás árának 0,8 százalék áremelkedése következtében. Az árnövekedést nem hatósági árintézkedés váltotta ki. A liberalizált árampiac lehetővé tett magasabb áron történő szabadpiaci értékesítést, másrészt a lakossági fogyasztás éves elszámolású fogyasztóinak egy részénél a korábbi áremelkedés hatása csak most érvényesült.
Az ipari termékek belföldi értékesítésének 12 havi alakulását is a szeptemberi áralakulást meghatározó folyamatok irányították. A feldolgozóipari ágazatokban továbbra is a kőolaj-feldolgozás (126,3 százalék), és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (126,3%), valamint a vegyi anyagok, termékek (110,9 százalék) árszintje a legmagasabb az előző év szeptemberéhez viszonyítva. A kohászati ágazaton belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyagok gyártása (157,6 százalék), valamint a csőgyártás (147 százalék) esetén kiugróan magas árnövekedést figyelhettünk meg. Az élelmiszerek belföldi értékesítésének termelőiár-szintje 12 hónap alatt közel 7 százalékkal emelkedett, az árnövekedés üteme tovább mérséklődött. A papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység területén - az iskolakezdési akciók hatására - tovább csökkentek az árak a 12 hónappal korábbihoz képest. A szabályozott árak emelkedése következtében ugyancsak átlagon felüli (109,9 százalék), de az előző évi bázisárak növekedése miatt május óta csökkenő irányú a villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás 12 havi árindexe.
A belföldi értékesítés rendeltetés szerinti csoportjainak szeptemberi alakulásában is az előzőekben leírt folyamatok tükröződtek. A 12 havi áralakulásban megfigyelhető, hogy az energiatermelő és intermedier ágazatoknál mért közel 12 százalékos árnövekedés még nem gyűrűzött be a többi ágazatcsoport áralakulásába (beruházásási javak 4,5 százalék; fogyasztási cikkek 5,7százalék).
A forintban mért exportértékesítési árak szeptemberi alakulását a 12 havi összehasonlítást tekintve (1,3 százalékos csökkenés) döntően a forintárfolyam alakulása határozta meg. A forint szeptemberi árfolyama - 12 havi összehasonlításban - az euróval szemben is és, a dollárral szemben is erősödött. Az export 70 százalékát kitevő gépipari ágazatok kiviteli árai forintban kifejezve az előző év szeptemberéhez viszonyítva 3,7 százalékkal csökkentek.
A belföldi és exportárváltozást is magába foglaló termelőiár-index az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal nőtt, és 3,3 százalékkal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet.
Az Európai Unió 25 tagországa ipari termelőiár-indexének 2004. szeptember havi alakulásáról szóló Eurostat sajtóközlemény 2004. november 4-én (csütörtökön) jelenik meg (www.europa.int/comm/eurostat).
