Az adóverseny a tőkevonzó képesség megőrzéséért és a tőke megtartó képességéért folyik - közölte Pitti Zoltán. A kutató elmondta: az EU legnagyobb országaiban napirenden van a társasági adókulcs csökkentése, Németországban például 39 százalékról 29 százalékra, és az új francia elnök és a leendő angol miniszterelnök is erről beszélt. A GDP százalékában mért adóterhelés az USA-ban és Japánban 30 százalék alatt van, az EU 15 régi országában 40 százalék, de 1995-2005 között némileg nőtt, az új tagok átlaga 35 százalék, Magyarországon 38 százalék - sorolta az adatokat az APEH egykori elnöke.
Nem látható
A magyar adórendszer strukturális problémákkal küzd, például túl magasak a munkáltatókat terhelő adók, amelyek egy részét a munkavállalókra kéne terhelni, miközben névre szóló járulék elszámolást lehetne bevezetni - javasolta Pitti Zoltán. A magyar adórendszer torzulásához hozzájárul, hogy 1,2 millió vállalkozásból 600 ezer "nem látható" az APEH számára, mert nem fizet adót - jelezte az egyetemi tanár. (Más megközelítésben viszont dicsérik az Apeh hatékonyságát.)
A társadalom egyötöde viseli az adóterhek négyötödét - mutatott rá egy másik adó anomáliára Kupa Mihály, a konferencia moderátora. Az egykori pénzügyminiszter szerint a magyar társadalomból "kiveszett a szolidaritás érzése". Az adókulcsokat Magyarországon csak akkor lehet csökkenteni, ha érvényesül az állam kiadási önkorlátozása, azaz gátat vetnek a fiskális alkoholizmusnak - jelentette ki Kopits György, a jegybank nemrég leköszönt alelnöke.
